Ha a forgás abbamaradna, Newton első tehetetlenségi törvénye alapján minden élőlény, ember alkotta épület és tárgy nagyjából 1670 kilométer per órás sebességgel repülne kelet felé.
A Föld kicsit kevesebb, mint egy teljes nap alatt, nagyjából 23 óra 56 perc alatt végez el egy teljes fordulatot a tengelye körül. Az Egyenlítő környékén a leggyorsabban, óránként 1670 kilométeres sebességgel forog a bolygó, amit mi, emberek természetesen nem érzékelünk. A Science Alert arra kereste a megoldást, hogy mégis mi történne, ha hirtelen véget érne a forgás.
Abban a pillanatban, ahogy a forgás abbamaradna, Newton első tehetetlenségi törvénye alapján minden élőlény, ember alkotta épület és tárgy nagyjából 1670 kilométer per órás sebességgel repülne kelet felé, és bárhol is érnénk földet, a becsapódás ereje elpusztítaná a legtöbb élőlényt.
A túlélésre leginkább csak az északi- és déli pólusok legszűkebb közelében lenne esély, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely, így a forgási sebesség is. Joseph Levy, a Colgate Egyetem földtudományokkal foglalkozó docense szerint a forgás megállása a környezetre is súlyos hatással lenne: a fák a gyökereik ellenére kiszakadnának a földből, az óceánokon pedig hatalmas hullámok alakulnának ki.
A kutató ugyanakkor jelezte, hogy a természetben nem gyakran történik olyan, hogy valami hirtelen megáll, így inkább arról érdemes beszélni, mi lenne, ha lassulna a forgás. Normál esetben, amikor a Föld a Nap körül kering, a bolygó felén éjszaka, másik felén pedig nappal van, ezek pedig folyamatosan váltják egymást. Ha azonban a forgás lassul, eljöhet a pont, amikor egyetlen nappal 12 óra helyett 6 hónapig tartana – számolt be minderről a 24.hu.
A túlélésre leginkább csak az északi- és déli pólusok legszűkebb közelében lenne esély, itt ugyanis sokkal kisebb a forgástengely, így a forgási sebesség is. Joseph Levy, a Colgate Egyetem földtudományokkal foglalkozó docense szerint a forgás megállása a környezetre is súlyos hatással lenne: a fák a gyökereik ellenére kiszakadnának a földből, az óceánokon pedig hatalmas hullámok alakulnának ki.
A kutató ugyanakkor jelezte, hogy a természetben nem gyakran történik olyan, hogy valami hirtelen megáll, így inkább arról érdemes beszélni, mi lenne, ha lassulna a forgás. Normál esetben, amikor a Föld a Nap körül kering, a bolygó felén éjszaka, másik felén pedig nappal van, ezek pedig folyamatosan váltják egymást. Ha azonban a forgás lassul, eljöhet a pont, amikor egyetlen nappal 12 óra helyett 6 hónapig tartana – számolt be minderről a 24.hu.
A folyamatos napsütés ez idő alatt felégetné a közeli terményeket, és elpárologtatná az állóvizek nagy részét is. Ha pedig fél évig éjszaka lenne, a növények megfagynának, ahogy a víz maradéka is. Ilyen esetben a magasabb szélességi fokok biztonságosabbak lehetnek, mivel a napfény itt gyengébb. Ugyanakkor a kiszámíthatatlan időjárási körülményekkel is számolni kellene, szerte a Földön.
Bolygónk forgása az árapálysúrlódásnak nevezett jelenség miatt egyébként már most is lassul, a NASA szerint évszázadonként mintegy 2,3 ezredmásodperccel. Ugyanakkor nem valószínű, hogy ez a folyamat bármikor is megállásra kényszerítené a Földet, ennek ugyanis sokkal nagyobb a szögimpulzusa. A jelenlegi tudásunk szerint, még ha aktívan tennénk is a Föld forgásának lassításáért, egymillió évnél gyorsabban nem tudnánk ezt véghez vinni.
