A Nyugat-Szibériában, az Amnya folyó mentén található, 8000 éves erőd maradványai nagyjából 20 gödörház mélyedéseiből állnak.
Egy friss
tanulmány alapján
megtalálhatták a világ legősibb ismert erődjét – írja a
Live Science. A lelőhely mintegy
8000 éves, vadászó-gyűjtögetőkhöz köthető, és Szibériában fekszik. A szakértők régóta úgy vélik, hogy az erődök megjelenése az állandó mezőgazdasági településekkel hozható összefüggésbe. A most bemutatott lelőhely viszont azt mutatja, hogy
az ősi emberek a véltnél jóval korábban elkezdtek erődítéseket kialakítani.A felfedezés így átírhatja fajunk őskori történetét a
24.hu szerint. Tanja Schreiber, a Berlini Szabadegyetem munkatársa és a csapat tagja szerint az érintett csoportok szembehelyezkednek a hagyományos sztereotípiákkal, amelyek az ilyen társadalmakat egyszerű és nomád csoportokként ábrázolják. Úgy tűnik,
a korabeliek képesek voltak bonyolult építmények létrehozására. A Nyugat-Szibériában, az Amnya folyó mentén található erőd maradványai nagyjából 20 gödörház mélyedéseiből állnak. A leletek két helyszínen találhatóak szétszórva, Amnya I. és Amnya II. maradványainak szénizotópos elemzése pedig megerősítette, hogy a település a mezolitikum, vagyis a középső kőkorszak idején alakult ki. A helyi házakat földsáncok és fából készült palánkok védték.
„Az amnyai erőd egyik legmegdöbbentőbb vonatkozása az a felfedezés, hogy körülbelül 8000 évvel ezelőtt a szibériai tajgában vadászó-gyűjtögetők bonyolult védelmi struktúrákat építettek” – emelte ki Schreiber. A kutató szerint ez megkérdőjelezi azokat a hagyományos feltételezéseket, amelyek alapján a monumentális építmények kizárólag a mezőgazdasági közösségek munkái lehettek.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mi ösztönözte a korabelieket az erődépítésre, ahogy azt sem, hogy a védelmi rendszert a hatalmon lévők utasítására vagy közösségi összefogás keretében emelték-e.