A bölcsességfogak azok az őrlőfogak, amelyek a száj hátsó felében helyezkednek el. Hagyományosan azért nevezik ezeket így, mert a 32 fog mellett utoljára jelennek meg, jellemzően 17 és 25 éves kor között. Manapság azonban egyre több probléma figyelhető meg: gyakran nem nő ki az összes, ha pedig igen, ki kell húzni azokat helyhiány miatt. De akkor mégis miért nőnek ki még mindig - ennek járt utána a 24.hu

A bölcsességfogak eredetének evolúciós oka van, ugyanis közeli rokonainknak, így a majmoknak, a gorilláknak és a csimpánzoknak is van ilyen rágószervük, írja az IFLScience. Pár millió évvel ezelőtt őseinknek nagyobb állkapcsuk és fogaik voltak, mint a mai embereknek, ami alapvetően az étrendből következett: a nyers húst és növényeket ugyanis sokkal nehezebb volt megrágni, mint manapság.

A mai ételek sokkal könnyebben fogyaszthatók, köszönhető a mezőgazdaság fejlődésének, az élelmiszer tárolásának és persze a főzésnek. A lágyabb, könnyebben rágható ételek azt jelentik, hogy a fogaknak könnyebb dolguk van, ahogy az állkapocsnak is. Ennek eredményeképpen a modern ember arca laposabb, az állkapcsa pedig kisebb lett. Tekintettel ezekre a változásokra, amelyek nagyon lassan, évmilliók alatt mentek végbe, a bölcsességfogak ma már nem olyan fontosak, mint régebben.

Az emberek körülbelül 25 százalékának ma már legalább egy bölcsességfoga egyáltalán nem nő ki. A kutatók egyelőre nem tudják biztosan, hogy miért van ez így, de lehet, hogy a szülőktől örökölt génekkel van összefüggésben. Persze találni arra is példát, amikor a helyhiány miatt a bölcsességfogak megrekednek az állcsontban, és soha nem bújnak elő teljesen, vagy csak részben jönnek ki a felszínre. Evolúciós szempontból napjainkban tehát már nem fontosak ezek a fogak, mégis évezredekig tarthat, mire elhagyjuk őket, ha egyáltalán sor kerül ilyesmire.