Komoly visszhangot keltett a tudományos életben az a múlt hónapban közzétett tanulmány, amely szerint az indonéziai Gunung Padang – a megvilágosodás hegye – lehet a világ legősibb piramisa. A monolit struktúra a szakértők szerint a gízai piramisoknál és a Stonehenge-nél is korábbi lehet, formáját pedig nem természetes úton nyerte el, hanem 14-25 ezer évvel ezelőtt aprólékosan faragták ki – írja az IFLScience.

A kutatócsoport emiatt azt írta, hogy a fejlett építési gyakorlatok már akkor is jelen lehettek, amikor a mezőgazdaságot talán még nem is találták fel. Ha ez nem lenne elég, további merész állítások is szerepeltek a cikkben, például hogy az építményben rejtett üregek vagy kamrák vannak, valamint hogy a helyszínt többször is betemették, minden bizonnyal azért, hogy megőrizzék a helyszín titkosságát.

Lutfi Yondri, az indonéziai Bandungban található BRIN régésze a Nature-nek elmondta, hogy az ő munkájuk szerint a területen élő emberek 6-12 ezer évvel ezelőtt még barlangokban éltek, és semmiféle nyomot nem hagytak, ami arra utalna, hogy rendelkeztek volna azokkal a figyelemre méltó kőműves képességekkel, amelyek a piramis építéséhez kellettek volna.

Flint Dibble, a brit Cardiffi Egyetem régésze azt állítja, hogy bár a tanulmány legitim adatokat használt fel, megalapozatlan következtetéseket vont le. A kutatásban az szerepelt, hogy a piramis legrégebbi építkezései körüli talajminták 27 ezer évre datálhatók, ám emberi maradványokat nem találtak, amik emberi tevékenységre utalnának. Az aggályok hatására az Archaeological Prospection című folyóirat felülvizsgálja a kutatás tartalmát.