A küldője „Boldog Karácsonyt” kívánt a főnökének.
1992. december 3-án, azaz 31 éve küldték el a történelem első SMS-ét. Az üzenet küldője Neil Papworth, a 22 éves mérnök volt, aki egy számítógép segítségével küldte el a megható szöveget kollégája számára. Érdekesség, hogy
Japánban éppen ezen a napon, 1979-ben mutatták be az első, kereskedelmi forgalomba szánt mobiltelefonokat – írta az
evamagazin.hu. Papworth, miközben a már megszűnt angol-francia IT-szolgáltató cégnél, a Sema Group Telecoms-nál dolgozott, a „Short Message Service Center” (SMSC) kidolgozó csapat tagja volt egy másik cégnél. Akkoriban a Sema Group azt remélte, hogy ezeket a rövid üzeneteket személyhívó szolgáltatásként fogják használni.
Miután Papworth telepítette a rendszert egy Londontól nyugatra lévő telephelyen, egy számítógépes terminálhoz ült, és elküldte az egyszerű üzenetet Richard Jarvisnek, cége igazgatójának mobiltelefonjára, aki egy ünnepi partin vett részt. A világ első SMS-ében ez állt: „Boldog karácsonyt!"
„Egyáltalán nem tűnt jelentőségteljesnek” – mondta később Papworth. „Számomra csak az volt a cél, hogy aznap elvégezzem a munkámat, és gondoskodjak arról, hogy a szoftverünk, amelyet egy jó éven át fejlesztünk, megfelelően működjön.”
Nem sokkal később Papworth hívást kapott a karácsonyi buliról, és tudatták vele, hogy a kimenő üzenet sikeres volt, bár a fogadó mobiltelefonok még nem tudtak választ küldeni.
Egy évvel később a Nokia kiadta az első SMS funkcióval ellátott mobiltelefont, de az üzeneteket (a sávszélesség korlátai miatt 160 karakterre korlátozva) csak ugyanazon a mobilhálózaton belül lehetett elküldeni. A telefonhálózatok 1999-ben végre lehetővé tették a felhasználók számára, hogy SMS-t küldjenek a rivális cégek között.
Az SMS-ezés mint az alkalmi kommunikáció eszköze, a Tegic (T9) prediktív sms-küldési rendszer és az előfizetéses telefoncsomagok bevezetésével virágzott ki, amely eredetileg nem kért díjat az üzenetekért, és a fiatalokat vonzotta. A 160 karakteres megszorítás, valamint a numerikus billentyűzettel történő gépelés nehézkes jellege miatt a rövidítések és szlengek egész „nyelve” jelent meg SMS-ben, és terjedt el az internet alapú üzenetküldésben is.