Három év alatt egy 200 országát átfogó tanulmány adatai alapján 68 millióval nőtt azon emberek száma, akik derékbántalmakkal küzdenek.
A derékfájás kétségkívül korunk egyik leggyakrabban előforduló mozgásszervi panasza, amivel valljuk be őszintén, hosszabb vagy rövidebb ideig, de valószínűleg már mindenki találkozott. Létezését és gyakorlatilag folyamatosan jelen lévő aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy számtalan kutatás fő témáját adja.
Egy 2020-ban megjelent, a világ több mint 200 országát átfogó tanulmány adatai alapján a világban mintegy 619 millió ember szenvedett derékfájástól. Ez az adat 2017-ben még „csak” 551 millió volt. A különbség 3 év alatt 68 millióval több, ami Magyarország teljes lakosságának hétszerese. Az ez időtájban elkezdődött pandémia, és az ezzel kapcsolatos home office, otthon maradás, stresszhatások valószínűleg tovább rontottak a helyzeten.
- Ha körülnézünk a saját házunk táján, nem feltétlenül kellenek tudományos kutatási eredmények ahhoz, hogy tudjuk, hogy a derékfájás igenis jelen lévő probléma, mely nagyban ronthatja az ember életminőségét, illetve más mederbe terelheti az addig megszokott életét. Saját tapasztalataim alapján is azt mondhatom, hogy a hozzám fordulók is vagy tapasztaltak már életük során deréktáji panaszokat, vagy most is jelenlévő akut fájdalommal érkeztek hozzám.
Azt, hogy végül kialakul-e időről- időre visszatérő derékfájás, az esetek döntő többségében számtalan dolog befolyásolja. Természetesen mindenkinek van egy hozott „anyaga”, genetikája, de ez csak a kisebb szelet a tortából - részletezte Palotás Andrea, gyógytornász-fizioterapeuta.
Érdekes lehet kicsit ránézni, hogy mennyi időt töltünk egy nap passzívan, üléssel-fekvéssel, és mennyit mozgással. Lehetséges, hogy alszunk mondjuk 8 órát, ülünk a munkába jövet-menet 1 órát, ülve dolgozunk még 8-at, aztán otthon a kanapén ülve megnézzük a napi híreket, sorozatot, filmet, akár 3-4 órán keresztül? Ez napi 20-21 óra különösebb mozgás nélkül. Döbbenetes mennyiség a 24 órához képest.
A fentebb említett tanulmány egyébként három fő kockázati tényezőt állapított meg, mint a dohányzás, az elhízás és a foglalkozás közbeni ergonómiai tényezők. Ezek pedig olyan dolgok, amin változtathatunk, és ha kellő tudatosságot alkalmazunk az élet valamennyi területén, a derékfájásunk előbb-utóbb elkezd csökkenni, megszűnni, és már nem lesz szerves része az életünknek.
- Természetesen a derékfájást a legjobb megelőzni, vagy legalábbis észrevenni, ha nem jó valami. A fájdalom a legtöbbször egy jelzés a test részéről, hogy valami nem jó, sok vagy kevés, vagy másként kellene csinálni. Ennek előszobája, egyfajta intő jel lehet, ha az ember „érzi” a derekát, hogy van, vagy be kell mozgatni, vagy bizonyos mozdulatok nem esnek annyira jól.
Ha nem kezdünk vele valamit, a legtöbb esetben ez sajnos előbb-utóbb oda vezet, hogy fájdalom alakul ki, ami dominó elv-szerűen maga után húz sok mindent. Ha az ember érzi a derekát, vagy már ne adj Isten fáj, ne halogassunk! Ugyanis, amíg egy akut derékfájás jó eséllyel rövid időn belül ténylegesen meggyógyul megfelelő, szakszerű terápiákkal, esetleges életmódbeli változtatásokkal, addig egy több évtizede jelen lévő derékfájásokból fakadó kompenzációk sorozata sajnos nehezebben gyógyul, és hosszabb idő alatt – árulta el a szakember.
