Gyakran hallják azt a fiatalok a felnőttektől, hogy élvezzék ki az iskolás éveiket, ugyanis ez a leggondtalanabb időszak, amit életük végéig vissza fognak sírni. A tinédzserek persze legtöbbször csak legyintenek erre, hiszen nagyobb anyagi és időbeli szabadságra vágynak. Egy német és svájci kutatócsoport arra kereste a választ, vajon meg lehet-e mondani, mikor vagyunk a legboldogabbak az életünk során – írja az IFLScience.

Átfogó tanulmányukban több mint 400 egyedi mintát és összesen több mint 460 ezer résztvevőt vizsgáltak, akiknél arról érdeklődtek, hogyan változik a boldogság az életút során. Népszerű elmélet, hogy a boldogság U alakú görbét ír le: a jólét a 20-as éveink környékén, majd idősebb korban éri el a csúcspontját, az életkor közepén viszont jelentős visszaesés tapasztalható.

A kutatók különböző országokból és kultúrákból származó egyéneket vontak be, akiket több kérdéssel is faggattak. Az adatok szerint az élettel való elégedettség 9 és 16 éves kor között csökkent, majd 70 éves korig enyhén nőtt, végül 96 éves korig ismét csökkent. 

A pozitív érzelmi állapot esetében általános csökkenést figyeltek meg az egész életpálya során, 9 és 94 éves kor között. A negatív érzelmek 9 és 22 éves kor között voltak a leggyakoribbak, majd a felnőttkor folyamán 60 éves korig csökkent, amikor ismét növekedni kezdett.

Ezáltal megállapították, hogy mind a pozitív, mind a negatív érzelmi állapot jobban változik az ember élete során, mint az élettel való elégedettség.

Nem meglepő módon a pubertás és a serdülőkor bizonyult az egyik legstresszesebb időszaknak, amikor is nagy volt az elégedetlenség a társadalmi nyomás és a test változásai miatt. Az idős embereknél szintén magas volt az arány, amelyhez leginkább a romló egészségi állapot, valamint a barátok és szerettek elvesztése járult hozzá. Röviden tehát nincs egyszerű válasz arra a kérdésre, hogy mikor vagyunk a legboldogabbak, ugyanakkor a kutatók szerint tendenciákat igenis meg lehet állapítani a kutatásból.