Ennek elsősorban az agy természetes degenerációja az oka.
Általános sztereotípia, hogy míg a tinédzserek átalusszák a napot, az idősebbek már hajnalban kipattannak az ágyból, és tevékenyen vágnak neki a napnak. Mint kiderült, a tudomány szerint van ebben némi igazság, az okot pedig a természetes öregedési folyamatra vezetik vissza – írja az
IFLScience.
A szakértők általában mindenkinek azt javasolják, hogy éjszakánként legalább hét órát aludjanak, és minden este ugyanabban az időpontban feküdjenek le. Azonban ahogy az ember idősödni kezd, az átlagos éjszakai alvásmennyisége 10 évenként 30 perccel csökken. Emiatt sokan arra is hajlamosak lesznek, hogy korábban feküdjenek le és korábban ébredjenek.
Az agyunk egy bizonyos idő elteltével már nem kap annyi jelet, mint fiatalkorban, így megeshet, hogy nehezebben teszünk különbséget a nap különböző időpontjai között. Emellett a szem is fontos szerepet játszik a külső jelzések fogadásában, a látásunk azonban egyértelműen romlik az életkor előrehaladtával.
Cindy Lustig professzor, a Michigani Egyetem laborvezetője szerint az idősek körében gyakori szürkehályog kialakulása is hozzájárulhat a korábbi fekvéshez és keléshez, lévén a szem nem fogad be annyi impulzust, mint korábban.
Ez hatással van a szervezetünk melatoninszintjére is. A melatonin alváshormonként is ismert, és általában akkor kezd el jelentős mértékben termelődni, amikor a nap lenyugszik. Ha viszont a szürkehályog jelenléte miatt az agy azt hiszi, hogy a nap korábban lenyugodott, mint valójában, akkor a melatoninszint idő előtt megemelkedik, és az ember korábban akar aludni. Végső soron a korai lefekvés és ébredés az öregedés természetes velejárója – még akkor is, ha fiatalon valódi éjjeli bagoly volt.