A szoptatás vagy a cumizás a csókolózásra hasonlító viselkedés a csecsemőknél, és ezek a korai események fontos idegi kapcsolatokat hoznak létre a csecsemő agyában, ami pozitív érzelmeket társít a későbbi csókolózáshoz is.
Az ajak a testünk legkevésbé rejtett erogén zónája. Az állatokkal ellentétben az emberi ajak egyedülállóan kiforduló, kiemelkedő. Tömve van érzékeny idegvégződésekkel, így még a legfinomabb simítás is információáradatot zúdít az agyba, és nagyon kellemes érzést vált ki.
A csókhoz kapcsolódó kellemes érzetek a csecsemőkorban gyökereznek, írja Sheril Kirshenbaum, az austini Texasi Egyetem munkatársa A csókolózás tudománya (The Science of Kissing) című könyvében. Szerinte a csókolózás a szertettel és a biztonsággal kapcsolatos első élményeinkre emlékeztet bennünket, amelyek magukban foglalják az ajkakat ért nyomás- és más ingereket, amilyen például a szoptatás vagy a cumizás. Ekkor alakulnak ki azok a fontos idegi kapcsolatok a csecsemő agyában, amelyek miatt pozitív érzelmek társulnak a későbbi csókolózáshoz is.
A csókolózás beindítja a hormontermelést is, ami szerepet játszik a szerelembe esésben. Közeli kapcsolatba hoz bennünket a jövendő párunkkal, így érezzük a szagát és az „ízét". A férfi szaga tudat alatti támpontokat ad DNS-éről a partnerének. Az emberek tudat alatt olyan partnereket részesítenek előnybe, akiknek eltérő az immunrendszerük, ami elősegíti, hogy a jövőbeni utódok erősek és a betegségekkel szemben ellenállóbbak legyenek.
Azonkívül, hogy a csókolózás segít a megfelelő partner kiválasztásában, más pozitív hatásai is vannak. Olyan idegi impulzusok áramát indítja be, amely ide-oda cikázik az agy és a nyelv, az ajak, az arcizmok és a bőr között. Milliárdnyi kis idegkapcsolat terjeszti szét az információt a testben. Ennek hatására olyan kémiai jelzések jönnek létre, amelyek megváltoztatják az érzéseinket.
Egy szenvedélyes csóktól megugrik egy idegi átvivőanyag, a dopamin szintje, amely kapcsolatban áll a vágyakozással. A „szerelemhormonként" is ismert oxitocin elősegíti az érzelmi kötődést. Az adrenalin megnöveli a szívfrekvenciát, és egész testünk izzadni kezd, ahogy várakozással tekintünk a jövő események irányába. A stresszhormonként ismert kortizol szintje csökken, hogy csökkenjen a zavarunk. Az erek kitágulnak, a légzés mélyebbé válik, az arc kipirul és a pulzus felgyorsul. A csókolózás elősegíti azon érzések kialakulását, amelyet gyakran emlegetnek, ha a szerelemről van szó.