Augusztus 21-én bejelentés érkezett az Országos Magyar Méhészeti Egyesülethez, amelyben egy Győr-Moson-Sopron vármegyei méhész azt közölte, hogy a Szigetközben egy mindaddig ismeretlen nagy méretű darázsfélét észlelt. A méhész fényképfelvételeket is mellékelt a bejelentéséhez, amelyek alapján az OMME szakértői ázsiai lódarázsként azonosították a Magyarországon idegenhonos darazsat.

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) eredendően a Távol-Keleten és Délkelet-Ázsiában honos rovarfaj. Eredeti élőhelyén Kína déli területeitől Indiáig terjedt el, beleértve Indokínát, Jávát és az indonéziai Lombok szigetét is. A veszélyes rovar 2004-ben bukkant fel először az európai kontinensen, Franciaországban.

Mivel jól alkalmazkodott az  éghajlati viszonyokhoz, az ország középső vidékén vetette meg a lábát, és innen kezdett tovább terjeszkedni.

Az ázsiai lódarázs tehát jellemzően nagyobb a nálunk is honos közönséges lódarázsnál (Vespa carbo). Ez a nem egyszer egy kisebb egér méretével is vetekedő darázsféle különösen agresszív ragadozó, amelynek zsákmányát elsősorban más rovarok alkotják. Egyik kedvenc zsákmányállata az amúgy is veszélyeztetett házi vagy nyugati mézelő méh (Apis melifera), ezért az ázsiai lódarázs elszaporodása súlyos veszélyt jelenthet a méhállományra.

Az ázsiai lódarázs azonban nemcsak a méhekre, hanem az emberre is veszélyes rovarnak számít. Igen erős a mérge, ezért a csípése súlyos, nem egyszer halállal végződő allergiás rohamokat válthat ki. Az ázsiai lódarázs különösen agresszívan védelmezi a fészkét. Az ázsiai lódarazsak az általunk ismert „hagyományos" darázsfészkekhez képest óriási fészkeket építenek, amelyek akár egy méter magasak és nyolcvan centiméter szélesek is lehetnek, ezért könnyű a felismerésük.