Teljesen átírhatja egy nemrégiben megjelent friss tanulmány az emberiség történelmét, szakértők ugyanis egy olyan új, 8,7 millió éves, utólagosan Anadoluvius turkae-nek elnevezett ősi faj maradványaira bukkantak, mely azt sejteti, hogy az emberek és az afrikai emberszabásúak közös ősei Európában fejlődtek ki.

Egy pillanat alatt felkavarta az állóvizet egy új, az evolúciónkkal kapcsolatos tanulmány, amely egy még 2015-ben feltárt, jól megőrződött, részletes koponyát vett átfogóbb elemzés alá. A fosszília elemzése során kiderült, hogy az A. turkae elnevezésű faj körülbelül akkora lehetett, mint egy nagytestű hím csimpánz, vagy akkora, mint egy átlagos nőstény gorilla.

A csapat a majmot a korai homininusok közé sorolta, egy olyan csoportba, amelybe az afrikai majmok, köztük a csimpánzok, gorillák és bonobók tartoznak. A jelenleg elfogadott álláspontok alapján a legkorábbi emberi maradványokat Afrikában találták meg.

A kutatók azonban úgy vélik, hogy a vizsgált fosszília újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy az afrikai majmok és az emberek ősei hamarabb éltek Európa területén – és csak innen vándoroltak át az Afrikai kontinensre, vélhetően a különböző környezeti hatások miatt, írja az IFL Science egy az Eureka Alertben közzétett közlemény alapján.

A tanulmány részletes elemzéséből az is kiderül, hogy a balkáni és anatóliai majmok nyugat- és közép-európai ősökből fejlődtek ki. Átfogóbb adataival a kutatás továbbá bizonyítékot szolgáltat arra is, hogy a többi majom is homininus volt, amely azt jelenti, hogy a legvalószínűbb, hogy az egész csoport Európában fejlődött ki és diverzifikálódott.

Ezek az eredmények ellentétben állnak azzal a régóta elterjedt nézettel, miszerint az afrikai majmok és az emberek kizárólag Afrikában fejlődtek ki. Míg Európában és Anatóliában bőségesen találhatók a korai homininusok maradványai, Afrikából teljesen hiányoznak egészen addig, amíg az első hominin ott meg nem jelent körülbelül hétmillió évvel ezelőtt – magyarázta David Begun, a Torontói Egyetem munkatársa.