Az olvadt kőzetanyag a vulkán lábánál jéggel és vízzel találkozhatott, ami földcsuszamlásokat eredményezhetett.
Szakértők egy csoportja a marsi Olympus Monsról készült képeket elemezte – írja a
Space.com. Ez a Naprendszer legnagyobb ismert hegye és vulkánja, több mint 21 kilométer magas. A szakértők arra jutottak, hogy a hegy északi oldalán található, ráncos formációk akkor alakult ki, amikor évmilliókkal ezelőtt forró láva tört elő a tűzhányóból.
Az olvadt kőzetanyag a vulkán lábánál jéggel és vízzel találkozhatott, ami földcsuszamlásokat eredményezhetett. A földcsuszamlások az Olympus Monstól mintegy 1000 kilométerig érhettek el, anyaguk pedig idővel megszilárdult, barázdált képződményeket alakítva ki.
A kutatók egy ideje vizsgálják az ilyen formációkat, az viszont eddig kérdéses volt, hogy a víz milyen szerepet játszott létrejöttükben. A friss eredmények újabb bizonyítékai annak az egyre elfogadottabb elméletnek, mely szerint a távoli múltban a vörös bolygó nem egy száraz, sivár égitest, hanem egy vízzel borított világ volt.