Az Oxfordi Egyetem kutatói ősi DNS-t vontak ki egy 2900 éves agyagtéglából, amely az ősi Kalhu városából származik. Kalhu, más néven Nimrud, egy ősi asszír város Irak Ninive kormányzóságában. A település 890 hektárnyi területet foglalt el, és az újasszír birodalom fővárosaként tisztelték II. Ashurnasirpal uralkodása alatt, Krisztus előtt 883-859 között. II. Ashurnasirpal egy nagy palotát és számos templomot építtetett a bronzkori összeomlás hanyatlási időszakát követően, Krisztus előtt a 11. század közepétől a 10. század közepéig.

A városban talált számos felirat engedett betekintést a kutatóknak Kalhu újjászületésébe.
 A palotát cédrusból, ciprusból, borókából, bokorfából, eperfából, pisztáciafából és tamariszkuszból alapítottam királyi lakhelyemre és örökké tartó uri kedvtelésemre. A hegyek és a tengerek állatait, fehér mészkőből és alabástromból formáztam és állítottam fel a kapuján."– írja le az egyik ilyen felirat II. Ashurnasirpal palotáját, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz.

A szakemberek szerint a tégla iszapösszetétele valószínűleg a közeli Tigris folyóból származott, olyan anyagokkal kombinálva, mint a pelyva, a szalma vagy az állati trágya. A tégla formába öntése után ékírásos írást véstek bele, majd kitették a napra száradni. Mivel a téglát nem égették ki, hanem természetes módon hagyták megszáradni, ez hozzájárult az agyagba zárt genetikai anyag megőrzéséhez.

A téglán található felirat miatt az agyagot egy adott régió egy viszonylag meghatározott időszakához tudjuk rendelni– mondta Dr. Troels Arbøll, az Oxfordi Egyetem munkatársa. – Ez azt jelenti, hogy a tégla egy biológiai sokféleség időkapszulájaként szolgál, amely a helyszínre és annak a környezetére vonatkozó információkat rejt.