A zenélés és zenével foglalkozás pozitív hatással van az idősek agyára, és a megakadályozza a szürkeállomány csökkenését – állapította meg a Genfi Egyetem kutatóinak új tanulmánya. Az egyetem munkatársai 132 nyugdíjast vizsgáltak. A kutatás résztvevői 62 és 78 éves korúak voltak, és életük során egyikük sem tanult hangszeren játszani fél évnél tovább.

Olyan embereket akartunk vizsgálni, akiknek az agyában nincsenek nyomai a zenetanulással kapcsolatos tanulásnak. Aki tanult zenét életében, annak ez olyan nyomot hagyott az agyán, ami félreviheti az eredményeinket – magyarázta Damien Marie, a tanulmány szerzője.

Korábbi vizsgálatok már kimutatták a zene jótékony hatását, de a svájci kutatók a pontos körülményeket is megvizsgálták: a vizsgált csoportot két részre osztották. Az egyik csapat zongoraleckéket vett, míg a másik zenetörténetet és zenei kultúrát bemutató foglalkozáson vett részt, ahol tapsolás szintjén sem keltettek hangot – számolt be az Index.

A résztvevők heti egy egyórás foglalkozáson vettek részt, amit heti öt félórás gyakorlással vagy házi feladattal egészítettek ki. A tanulás egy évig tartott, a közben végzett orvosi vizsgálatokat fél évvel később megismételték.

Hat hónap után egyforma hatásokat láttunk mindkét tevékenységnél. A képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy a fejlett kognitív funkciókat kezelő négy agyi régióban, például a rövid távú memóriát kezelő területen, gyarapodott a szürkeállomány. Ezek teljesítménye 6 százalékkal nőtt, ami az agyi plaszticitás közvetlen következménye – mondta Clara James, a kutatás egyik vezetője.

A kutatók szerint az eredményekből nem lehet arra következtetni, hogy a zenei tanulás helyreállította az öregedő agyakat, inkább úgy tűnik, hogy bizonyos területeken képes volt megelőzni az öregedést.