Négy éve kezdődött el Nagy-Britannia kiválása az EU-ból. A Brexit okairól és lehetséges kimeneteleiről Rideg Richárd Nagy Ervinnel, a XXI. Század Intézet kutatójával beszélgetett az Egyenlítő adásában.
David Cameron egykori brit kormányfő 2013-ban azt ígérte, ha 2015-ben nyer a választásokon, népszavazást ír ki az EU-tagságról. 2016. június 23-án az említett népszavazáson a britek 52 százaléka úgy döntött, az ország lépjen ki az Európai Unióból. Cameron 2016. július 11-én lemondott, utódja Theresa May korábbi belügyminiszter lett. 2017. június 19-én megkezdődtek a kilépési tárgyalások, 2018. december 8-án megszületett a megállapodás az EU-val a Brexit legfontosabb feltételeiről, melyet a brit alsóház először leszavazott, majd el is utasított.
Később a brit alsóház úgy döntött, a kormányfő kérjen halasztást az EU-tól a kilépésre, melyet az ország megkapott. 2019. július 23-án Boris Johnson lett a miniszterelnök, aki elérte, hogy újratárgyalják a megállapodást, de világossá vált, hogy a módosított kilépési megállapodás nem tudott volna átmenni időben a brit parlamenten a Brexit határidejéig. Johnson elérte, hogy előrehozott választást tartsanak, ahol nagyot nyert, mellyel eldőlt, hogy 2020. január 31-én kilépteti a briteket az EU-ból. Az átmeneti időszak 2021. december 31-ig tart, ameddig az EU-nak és Nagy-Britanniának megegyezésre kellene jutnia. Nagy Ervin arra is felhívta figyelmünket, hogy a briteknek még mindig van lehetősége arra, hogy hosszabbítást kérjenek.
Hogy jelenleg hol tart a folyamat, és milyen kimenetelei lehetnek az EU-ból való kiválásnak, az a beszélgetésből kiderül: