Ismeretterjesztő
Egyenlítő best of: 3 ismeretterjesztő beszélgetés a múlt hétről
2020.06.30. I 06:57
Az Egyenlítő hétfői best of adásában három múlt heti témát eleveníthettünk fel. Megismerkedhettünk a Boldog Tisza Programmal, meghatároztuk a jólét és jóllét fogalmak közti különbségeket, valamint a siketségről és a jelnyelvről is beszélgettünk. Ha visszanéznéd a témákat, görgess lejjebb! 
A járvány miatt nem lett kevesebb hulladék a Tiszában

Doró Viktória, a PET Kupa szervezője és Molnár Attila Dávid, a PET Kupa alapítója az Egyenlítőben ismertette a Boldog Tisza Programot, amely azért jött létre, hogy az egész folyót megtisztítsák. A program segítségével egészen a forrástól a torkolatig fel tudják térképezni, hogy milyen állapotban van a Tisza. Míg a PET Kupán 70-80 kilométeres szakaszt néznek át, most az egész folyóról képet kapnak. 

Molnár Attila Dávid hozzátette, néha olyan bizarr dolgok kerülnek elő a folyóból a takarítás során, hogy a PET Kupa résztvevői napokig nem térnek magukhoz a látványtól. Kitértek arra is, hogy sajnos nem lett kevesebb a hulladék a koronavírus-járvány alatt, hiszen megnövekedett az olyan egyszer használatos műanyagok száma, mint az eldobható ételhordók és a gumikesztyűk.

Ugyanakkor a szervezők optimisták a programmal kapcsolatban, hiszen az emberek egyre nyitottabbak, és látszik rajtuk a tenni akarás.
Mi a különbség a jólét és a jóllét között?

A jólét és a jóllét fogalma csak egy betűben tér el, mégis hatalmas közöttük a különbség. Míg a jólét anyagi gazdagságot jelent, a jóllétnek nem csak anyagi feltételei vannak. Fontos szempont az is, hogy mekkora a várható élettartamunk, mennyire vagyunk egészségesek, milyen az élőhelyünk közbiztonsága, mennyire stabil a gazdasági, jogi helyzet és mennyi stressz ér minket.

A pénz tesz boldoggá vagy a pénz hiánya tesz boldogtalanná? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitatott meg Bárány Robi a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, Csutora Máriával:
Hogyan kommunikál egy siket gyerek jelnyelv nélkül?

Pető-Plaszkó Zsolt siketen született, a szülei hallók. Nem jeleltek otthon, mert a szüleinek azt tanácsolták az orvosok, hogy inkább a szájról olvasást használják. Az Egyenlítő vendége saját történetét osztotta meg az adásban, beszélt a kommunikációs nehézségekről, a gyerekkori magányról, és arról is, hogyan küzdötte le az elé gördülő akadályokat. 

Zsolt tisztázta, a süketnéma szó régi kifejezés, amit az 1800-as évektől körülbelül 1950-ig használtak. Lenéző, lealacsonyító megnevezés, ezért helyette a siket szó az általánosan elfogadott.

Tudtad?

A lakosság mintegy tíz százaléka szenved különböző eredetű és mértékű halláskárosodástól, köztük több százezer a nagyothalló, és hatvanezren siketek. A siketeknek csak mintegy 20 százaléka tud elhelyezkedni.

Ajánlott tartalmak