„Szubjektíve átélünk mindent, ami az agyunkban történik” – magyarázta Szendi Gábor pszichológus, író a halálközeli élmény kapcsán, melynek több síkja van. Ezek közül a pszichológiai sík az, amit a klinikai halálból visszatért személyek átélnek.
A halálközeli élmény során emlékképek aktiválódnak, a tapasztalatok pedig világszerte nagyon hasonlóak, kivéve a gyerekeknél, akik sajátosan élik meg ezt az állapotot. A vizuális tapasztalás nem előfeltétele, így a látássérülteknél is ugyanúgy működik. Hogy az élmény pozitív vagy negatív-e, azt az agy pillanatnyi állapota befolyásolja - az öngyilkosságot elkövetőknél például gyakran negatív. A halálközeli élményen átesett személyek a világgal való összeolvadás élményét élik át, hatalmas elfogadás és szeretet önti el őket, ez azzal függ össze, hogy maga a biokémiai folyamat a jobb agyféltekében zajlik.
Szendi Gábor részletesen kifejtette, mik a leggyakoribb tapasztalatok:
Hogyan történik?
„Amikor a klinikai halál állapota történik vagy valaki epilepsziás rohamot él át, vagy berepülő pilótaként elveszti az eszméletét a nagy terhelés során, ilyenkor az agynak a vérellátása romlik, leesik a vérnyomás, a cukorellátás is csökken az agy érzékeny régióiban, ez főként a temporális lebenynek a belső területe, itt van a memória is, és ilyenkor az agy elkezd védekezni. Különböző anyagokat állít elő, amivel az oxigénhiányos állapotot próbálja ellensúlyozni”
- magyarázta a folyamatot Szendi Gábor. Hozzátette, hogy a ketamin nevű érzéstelenítőszer bizonyítottan halálközeli élményt vált ki. Feltételezik, hogy az agy is képes hasonló vegyületeket előállítani, amiknek a biokémiai hatása is közel azonos.