Budapesten is élnek vaddisznók, ugyanis mindent megtalálnak, ami szükséges a túléléshez. Van elegendő táplálékuk, búvóhelyük, és felfedezik azokat a helyeket, ahol kevés kontaktjuk van az emberekkel - magyarázta Dr. Heltai Miklós a Szent István Egyetem egyetemi docense, mb. dékánja az Egyenlítő adásában.
A vaddisznók alapvetően véletlenül keverednek közénk, a városok elterpeszkedése miatt ugyanis gyorsabban növekszik a beépített terület, mint amilyen léptékben a lakosság nő.
„Van nagyon sok olyan eldugott kis hely, régóta nem használt telek, hajdan parkerdőnek hívott, ma már nagyon beerdősült terület, ahol úgy el lehet bújni, hogy néhány 100 méteren belül együtt lakunk a vaddisznóval, és még csak nem is találkozunk vele”
– tájékoztatott a szakértő. Egy gazos kert vonzó számára, a kukák kifosztása viszont nem létszükséglet neki, ugyanis a bokros, fás területek alatt megtalálható lágyszárú vegetáció az elsődleges táplálékforrása. Mivel mindenevő faj, az a stratégiája, hogy amit megtalál, abból sokat eszik.
Miklós arról is beszélt, milyen különbségeket vizsgáltak a városi és az erdei példányok között. A városi vaddisznók főleg az egyszikű fűfélék gyökérzetét szeretik, és több gyümölcsöt fogyasztanak, valamint kevesebb állati eredetű fehérje fordul elő a táplálékukban. A genetikai vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a vaddisznó 18-as kromoszómája eltér a városi és az erdei állatoknál. Ez a rendellenes viselkedést, a stressztűrést és az alvást szabályozza, ami erős összefüggésben van a városi léttel. A szakértő erről a témáról bővebben mesélt a műsorban:
A vaddisznó tud veszélyes lenni az emberre, főként a sétáló kutyával történő interakciók okoznak problémákat. Közterületen és magánkertekben is károkat okozhat, és közúti baleseteket is előidézhet. Az elkerülő magatartással járunk a legjobban, semmiképp se kezdjük etetni a vadállatokat!
Dr. Heltai Miklós a témában előadást tart a Felfedezők Napján június 13-án, szombaton Vaddisznók a nagyvárosban! Ki tehet róla? címmel.
