Selmeczi Kovács Ádám Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Börzsöny-Gödöllői-Dombság Tájegység osztályvezetőjével gondolatban az Azori-szigetcsoportot vettük célba, ahol egzotikusabbnál egzotikus madarak fordulnak meg vonulásuk során. Az Egyenlítő vendége elárulta, a terepmadarászat szerelmeseinek a szigetcsoport legkülső pereme, Corvo és Flores szigete a legérdekesebb.
A madarászok paradicsoma, az Azori-szigetcsoport 9 tagból áll, Corvo és Flores szigetén fordulnak meg a legegzotikusabb madárfélék. A szigetcsoport Portugáliához tartozik, de az erős dél-amerikai hatás miatt sok behurcolt növényt telepítenek szívesen, ráadásul mivel szubtrópusi éghajlatú területről van szó, itt szinte minden megél. Minden adott tehát ahhoz, hogy az Észak-Amerikából Közép- és Dél-Amerikába tartó madarak megpihenjenek a szigeteken.
„A partvidék mentén vonuló fajok kisodródnak az óceán fölé, és 4000 kilométeres kis oldalirányú mozgással eljutnak egészen Európa pereméig (…) Az amerikai vándorló madarak, amelyek elsodródnak ide, ezeket a szigeteket látják meg először”
A madarak októberben érkeznek meg, sok esetben a hurrikánok tolóhatása is segíti őket. A vízimadaraktól egészen a pintyfélékig sok fajjal találkozhatunk itt. Selmeczi Kovács Ádám és csapata az Azori-szigeteken évről évre a különféle fajok előfordulásáról gyűjt információkat, aminek tudományos hozadéka is van, de a megfigyelés alapvetően egy kikapcsolódást szolgáló játék a szakemberek között. Nagyjából 5 fős magyar társaságot alkotnak, akikhez külföldi érdeklődők is csatlakoznak.
Az adás további részében az Egyenlítő vendége arról is beszélt, milyen összefüggés van a madárvonulás és a klímaváltozás között. Tisztázta, hogy nem csak a hőmérsékletváltozás miatt indulnak útnak, más szempontok is közrejátszanak ebben: