Az időjárási megfigyelések összessége adja ki egy adott terület klímáját – magyarázta Németh Lajos az Egyenlítő adásában, majd azt is tisztázta, hogy hazánk a mérsékelt égövi klímában helyezkedik el, kontinentális éghajlatú, négy évszakos időjárással. Az adás második felében a ciklon és a tornádó legfőbb tulajdonságairól is mesélt.
„A globális felmelegedés azt eredményezi, hogy szerte a Földön egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között élnek majd az emberek, és élnek már most is. Úgyhogy a szélsőséges időjárási helyzetek sorozata adja majd ki a következő évtizedek, évszázadok klímáját”
– magyarázta a meteorológus az időjárás és a klíma összefüggését.
100-200 évvel ezelőtt is voltak szélsőséges időjárási helyzetek, de a 2019-ben mért kiugróan meleg éves középhőmérséklet az elmúlt 150 éves adatsor első helyezettje.
„Az első 10 helyezett legmagasabb éves középhőmérsékletből nyolc 2000-től van.”
A telek hiányát is évről évre tapasztaljuk, idén például nem mértünk -13 foknál hidegebbet, azt is csak egy-két helyen. A tavasz is rendkívül száraz volt, aszály és porviharok sújtották az országot.
„A talajban a víz szintje, tehát a talajvíz, az helyenként az Alföldön 1,5-két méterrel van lejjebb, mint ezelőtt 50-80-100 évvel.”
Így jön létre a tornádó
Egy adott térség felett kialakulnak olyan zivatarláncok és hatalmas szupercellás zivatarfelhők, amelyek összekapcsolódva olyan rotációs mozgást végeznek, hogy ezáltal elindul egy felhőtölcsér. Ha ez eléri a talajt, tornádóról beszélünk. Németh Lajos azt is elmagyarázta, mi a különbség a trópusi ciklon, azaz a hurrikán vagy más néven tájfun és a tornádó között, illetve arról is mesélt, hogy anno miért kizárólag női névre keresztelte őket a NASA, és hogyan változtattak ezen a feminista kritika hatására: