Környezet
Egyes sáskajárások 6-7 évig is eltarthatnak
2020.06.03. I 18:09
A sáskajárás egy ökológiai jelenség, mely nem csupán egy fajra, a vándorsáskára jellemző, hanem Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában is egyaránt komoly problémát okoz - tájékoztatott az Egyenlítő adásában Dr. Szövényi Gergely, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa. Hozzátette, hogy Magyarországon legutóbb az 1990-es években volt egy kisebb mértékű sáskajárás a Kiskunságban. 
A sáskajárás egyfajta stratégia, a rossz környezeti adottságok között élő rovarok esetében enélkül kicsi lenne a valószínűsége annak, hogy a populációjuk túléljen. Egy sáska legfeljebb 6-9 hónapig él, de a generációváltások révén egyes sáskajárások akár 6-7 évig is eltarthatnak. Ez alatt a sáskaraj az összes termesztett növényt, azaz minden zöldet elpusztít.

Hormonális változással jár együtt

Az esőzés hatására átnedvesedik a talaj, így alkalmassá válik a sáskák petézésére. A kikelő kicsi lárvák fizikai ingerekkel jelzik egymásnak a közelségüket, és hormonális változás indul be náluk. Sötétebbé válik a színük, megnagyobbodnak, megváltozik az anyagcseréjük és szociális vonzódást mutatnak, így alakulnak ki egészen nagy rajok. A külsejük annyira megváltozik, hogy az 1920-as évekig azt hitték, hogy a magányos és rajzó sáska külön faj. 

Mit lehet tenni a rajzásuk ellen?

A lárva rajok lokalizálásával gyéríteni lehet a sáskahadat. Viszont ha már szárnya kapnak, akkor nagy a probléma. Többnyire repülőgépekről szórnak rájuk kontakt rovarmérget, de rovarpatogén gombák is léteznek, amik a lárvákat célozzák meg. Legeredményesebben viszont az időjárás tudja elpusztítani a rajokat.

Dr. Szövényi Gergely Bárány Robi kérésére arra is kitért, rendszertani szempontból mi a különbség a sáska és a szöcske között: