Ismeretterjesztő
Egyre több a bizonyíték arra, hogy a koronavírus az agyszövetbe is bejuthat
2020.06.01. I 21:25
Dr. Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatója és csapata elsők között vizsgálja a koronavírus agyra gyakorolt hatásait. A kutatásuk főbb kérdéseiről és szempontjairól az Egyenlítő legújabb adásában hallhattunk.
A koronavírus-fertőzés elsősorban légzőszervi betegség, de sok más szervet is érint, illetve az idegrendszerre is hathat: a gyulladásos hatások megváltoztathatják például a neuroendokrin rendszer és a vegetatív idegrendszer működését is.
„A koronavírus esetén nemcsak egy erős gyulladás van, ami önmagában is hatna az agyra, hanem nagyon sok bizonyíték kezd összegyűlni arra, hogy maga a vírus is bejuthat az agyszövetbe”
- tájékoztatott az agykutató.
Erre utalhatnak az olyan tünetek, mint a zavartság, a szédülés, a fejfájás, a hirtelen rosszullét, illetve a szag- és ízérzékelés elveszítése. A vírust több esetben is megtalálták a szaglóhagymában, ami a szaglásérzet kialakításáért felelős az agyban. Ez a fertőzés hatására megnagyobbodik, majd a felépülőknél visszafordul a folyamat.
Hogy a koronavírus nyoma megmarad-e az agyban, annak kapcsán egyelőre kevés adat áll rendelkezésre, ezek viszont arra utalnak, hogy vannak maradványtünetek. A betegek többsége nem gyógyul tünetmentesen - van, akinek hetekig ingadozik a vérnyomása, ez is utalhat idegrendszeri érintettségre. Kérdés, hogy a felgyógyulás utáni állapot következtében mondjuk egy kezdődő demencia vagy egy korai fázisú Alzheimer-kór súlyosbodik-e.
Dr. Dénes Ádám további kutatásaikról is mesélt az adás végén, a beszélgetés itt nézhető vissza:
