Az emberek nagy része zömében a légiforgalom számlájára írja a légszennyezést, pedig a gépjármű közlekedés és a különböző gazdasági tevékenységek sokkal jelentősebben járulnak hozzá az üvegházhatás fokozásához. Az Egyenlítő vendégeként Dr. Bozó László, az Országos Meteorológiai Szolgálat akadémikusa tájékoztatott minket a légszennyezés jelenlegi mértékéről.
A koronavírus-járvány következtében 2 - 2,5 hónapra megállt a világ a karantén időszak alatt, ennek velejárójaként pedig mérséklődött a légszennyezés.
„A levegőminőség jelentősen javult, sok esetben akár 30-50 százalékos koncentráció csökkenést is lehetett mérni sűrűn lakott településeken, vagy olyan régiókban, ahol az ipari termelés egyébként jelentős”
- mondta Dr. Bozó László.
Többnyire rövid tartózkodási idejű légszennyező anyagok károsítanak, így ha a közlekedés újraindul és az ipari tevékenység megközelíti a korábbi mértékét, a koncentráció szintje gyorsan vissza fog állni. Kínában például a korlátozások feloldása után a gépjárműforgalom még jelentősebb, mint a járvány előtt, mivel a vírusveszély miatt sokan nem bíznak a közösségi közlekedésben. A légiforgalom visszaállása lesz a leglassabb, de nem is ez a fő ludas, hiszen az összkibocsátásnak csak 2-3 százalékát teszi ki.
Az üvegházhatás fenntartását, fokozását figyelembe véve a gépjármű közlekedés 26-28 százalékban, az ipari tevékenységek (például cementgyártás, mezőgazdaság) 25-35 százalékban, a lakossági fűtés néhány tíz százalékban, a légi közlekedés 2-3 százalékban felelős.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat akadémikusa a beszélgetés további részében a különböző méréseket, a leggyakoribb légszennyező anyagokat és a kibocsátó folyamatokat is ismertette:
