Inszomniáról akkor beszélünk, ha három héten át, hetente kb. háromszor vagy annál többször alszunk rosszul. Az, hogy mi számít rossz alvásnak, az az ember szubjektív megítélésén múlik - magyarázta Horváth Ágnes.

Az alvástréner hozzátette, ebben lehetnek minimális eltérések. Inszomniával általában akkor fordulnak szakemberhez, ha valaki mindössze 4-5 órát tud aludni. Az éjszakai alvás pótolhatatlan, szokták mondani, és ezt mérések is bizonyítják, hiszen éjszaka hosszabb a mélyalvási fázis, mintha nappal aludnánk. 

Az alvási fázisok nagyjából 90 percesek, de ha koffeint fogyasztunk lefekvés előtt, természetesen rövidülnek. Horváth Ágnes bemutatta az alvás szakaszait, és beszélt arról is, mit nevezhetünk egyáltalán alvászavarnak:

Leginkább a stressz okozhat alvászavart, tehát a nehéz élethelyzetek, de akár egy jó hír is kiválthatja. Az életmódbeli változások is felelősek érte: most, hogy megkezdődtek a járvány korlátozásainak enyhítései, több programot szervezünk estére, ami azt jelenti, később fogunk lefeküdni, tehát változik az alvásciklusunk.

Általában akkor szoktak szakemberhez fordulni az alvási problémákkal, ha már nagyon zavaróvá válnak - és ez jól is van így a szakértő szerint. Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, mikor jönnek ránk úgynevezett alvásrohamok.  

Fontos lenne beiktatni a sportot is a mindennapokba, hiszen, aki sportol, 40 perccel többet alszik annál, aki nem. Ez pedig már érezhető különbség. 

A szakértő szerint az is fontos, hogy lefekvés előtt egy órával már ne használjuk telefonunkat, hiszen a kék fény éberséget okoz.