A koronavírus-járvány kezdete óta Afrikában és Ázsiában is fellendült az orvvadászat: a csimpánzoktól kezdve, az elefántokon át, az orrszarvúkig egyik állat sincs biztonságban. Az Egyenlítő – Home Office szakértői vendégei az illegális állatkereskedelem azon okairól számoltak be, amik a COVID-19 megjelenéséhez köthetőek.
Afrika-szerte tiltott a vadállatbefogás, ez különösen érvényes a főemlősökre, ennek ellenére sajnos rohamosan csökken a számuk. Az 1900-as években még 1 millió csimpánz élt a kontinensen, és összesen 25 országban voltak jelen, mára azonban 4 országból eltűntek, és 200-250 ezerre visszaesett az egyedszámuk. Az élőhelyük emberek általi pusztítása, a vadorzás, a bozóthús-kereskedelem és az illegális vadállat-kereskedelem fenyegeti őket.
A koruktól függ, mi lesz a sorsuk
Ahhoz, hogy befogjanak egy csimpánz kölyköt, körülbelül 10 felnőtt egyedet kell megölniük az orvvadászoknak.
„Ezeket a felnőtt egyedeket bozóthúsként értékesítik, a kölyköket pedig megpróbálják eladni állatkereskedőknek”
- magyarázta Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára. A vadászok 50-100 dollárt keresnek így, a vásárlójuk pedig később ezerszeres hasznot tesz zsebre. A Távolt-Keletre, Kínába, Thaiföldre, de Európába is szállítanak kölyköket.
Hogyan segíthetjük az orvvadászat elleni harcot?
Az egyik lehetőség a Passzold vissza tesó! kampányban való részvétel, melynek keretében régi, kidobásra szánt mobiltelefonjainkat ajánlhatjuk fel újrahasznosításra. Ezen felül közvetlen adományokkal és önkéntességgel is támogathatjuk a Jane Goodall Intézet munkáját.
Hány állatot vadásznak le évente?
Nemzetközi természetvédelmi egyezmény szabályozza a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét, hogy ne kerüljenek a kipusztulás szélére. Az állatkereskedelem mégis több százmillió egyedet érint évente világszinten. Hogy ebből mennyi illegális, azt nehéz megbecsülni, de körülbelül 160 milliárd USD bevétel keletkezik az efféle üzletekből.
„A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy valóban nő az orvvadászat - elsősorban a fejlődő országokról beszélünk, és ennek több oka van” – tájékoztatott Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályának vezetője.
A járvány megállítását célzó korlátozások miatt sok ember elveszítette az állását, nehezen jut most élelmiszerhez, ezért vadászni kezdett. A turizmus eddig komoly visszatartó erő volt az orvvadászokkal szemben, de most, hogy nincs forgalom, könnyebb a dolguk. Az emberekhez szokott, szelídebb állatokat nem nagy kihívás elfogniuk jelen helyzetben.
Az elmúlt években Dél-Afrikában 1200 orrszarvút öltek le a tülkéért, pedig a Kruger Nemzeti Park Afrika egyik legjobban őrzött területe. Az elefántok sincsenek jobb helyzetben, évente 30 ezer példányt ejtenek el Afrikában, holott mindössze 500 ezer fős az állományuk.
Az emberek sincsenek biztonságban
A bűnszervezeteknek viszont nemcsak az állatok, az emberek is ki vannak téve. A Kongói Köztársaságban 12 vadőrt öltek meg orvvadászok a hegyi gorilla élőhelyén. A fő kérdés, hogy ha nincs turizmus, miből fogják finanszírozni az állatok védelmét.