Ismeretterjesztő
Elkészült Magyarország krízistérképe: ezek voltak válsághelyzetek 2019-ben
2020.05.13. I 18:49
Vannak krízisek, amik elkerülhetetlenek, de olyan válsághelyzetek is akadnak szép számmal, amik a szervezeti félrekezelésekből adódnak. Dr. Pintér Dániel Gergő a Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnöke az Egyenlítő – Home Office-ban a válságkezelés kommunikációs aspektusait mutatta be, majd kríziskommunikációs szempontból elemezte a koronavírus-járvány okozta helyzetet.
Kezdjük az elején: mi a krízis?
„Hirtelen megjelenő, fordulatot elérő szándékú, váratlan helyzet, amiben az érintetteknek nagyon gyorsan és felelősen kell dönteniük annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges reputációs veszteséget vagy emberi jólétet, emberi egészséget fenyegető negatív kimenetelt, tehát egy hirtelen, váratlan, nagy horderejű eseményként definiálhatjuk a krízist.”
Negatív kimenetele is lehet ugyan, de fejlődési, tanulási lehetőségként érdemes felfogni.
Összefoglaló a magyarországi krízisekről
Krízistérkép 2019 néven megszületett a Magyar Public Relations Szövetség kiadványa, ami elsősorban cégvezetőknek, szervezeti kommunikációval foglalkozó szakértőknek, kommunikációs szakembereknek, vállalatokban dolgozó menedzsereknek szól, de bárki más is érdekes információkkal gazdagodhat, ha áttanulmányozza a dokumentumot. (ITT érhető el.) Az adatok szerint 2019-ben kevesebb krízis állt elő Magyarországon, mint 2016-ban vagy 2017-ben. Ezalatt a nagyobb online hírportálokon megjelent eseteket értik, amik reputációs sérelmet, veszteséget okoztak.
Melyik szektorokat érintette a legtöbb krízis 2019-ben?
„A tavalyi évben az állami fenntartású szervezetek voltak a leginkább krízisérzékenyek, ott történt a legtöbb válságeset, és ezen túl a forprofit, tehát az üzleti profitorientált szervezetek következnek, és az utolsó helyen a nonprofit, tehát a civil szervezetek vannak, amikről megállapíthatóak, hogy tulajdonképpen a legkevésbé hírbe hozhatóak.”
Magyarországon a közélet, a public szektor szolgáltatja a legtöbb esetet. A banki szektorok leállásai, a szexuális zaklatások, a hatalommal való visszaélés esetei (#Metoo-kampány), a tragédiák (veronai tragédia, Hableány-katasztrófa), a gyárak sztrájkjai és a hibás cégkommunikáció is okozott válságokat 2019-ben.
A továbbiakban Dr. Pintér Dániel Gergő arról is mesélt, milyen indirekt tényezők befolyásolják a krízisek kialakulását, például milyen összefüggésben van velük az időjárás. A koronavírus-járvány kapcsán levezette, hogyan torzulhat az információ, és hogy lehet elkerülni az esetleges kommunikációs problémákat egy ilyen krízis kapcsán:
