Ismeretterjesztő
A parazitológus tanácsa: mielőbb szedjük ki a kullancsot - nem tragédia, ha bent marad a feje
2020.05.13. I 20:53
A tél szinte kimaradt ebben az évben, így több kullanccsal találkozhatunk, mint korábban, ráadásul fagyok híján sokkal előrehaladottabb fázisban járnak. Mivel a gazdaállatok is hamar aktivizálták magukat, így a kullancsok is hamar kezdhették a táplálkozást és a szaporodást. Dr. Földvári Gábor parazitológus a vérszívók által terjesztett betegségekről, a DAMA-protokollról, és arról is beszélt, mit kell tennünk, ha kullancsot találunk magunkban.
A világszerte ismert 700 kullancsfajból 20-30 őshonos Magyarországon, ezek közül 4-5 fajjal szoktunk találkozni. Sok tucat különböző betegséget terjesztő baktériumot képesek átadni a vérszívás során.
„Egy kullancs egy fejlődési stádiumban egyszer táplálkozik”
– magyarázta Gábor, hogy miben különbözik a szúnyogtól a kullancs. Három fejlődési alakja van: lárva, nimfa és felnőtt kullancs. A kórokozók úgy terjednek, hogy a lárva felvesz egy baktériumot, mondjuk a Lyme-kór kórokozóját (borrelia) egy egértől, és azt a következő fejlődési alakjában átadja például egy embernek. A kullancsok vírusokat is terjesztenek, ilyen például az agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa, de valós sejtmaggal rendelkező egysejtű parazitákat is átadhatnak. Utóbbira példa a babézia, ami a kutyáknál végzetes betegséget okozhat.
Egyetlen faj ellen létezik védőoltás!
A kullancsoknak akár 20-30 százaléka is fertőzött lehet a fentebb említett borreliával, de egy erdőfolton belül is eltérő számokat kaphatunk a fertőzöttség kapcsán. A betegségek közül az egyik legismertebb a Lyme-kór, Magyarországon több ezer ember kapja el évente. Jelenleg csak és kizárólag a kullancs-encephalitis vírus okozta megbetegedés ellen létezik védőoltás. Ez sokkal ritkább és veszélyesebb, mint a Lyme-kór - halálhoz is vezethet.
Mit tegyünk, ha kullancsot találunk magunkban?
A legfontosabb, hogy minél előbb vegyük ki a vérszívót, ne várjunk az orvosra!
„1-2 nap alatt nagyon megnő a kockázata annak, hogy valamilyen kórokozó be fog kerülni”
– tájékoztatott a parazitológus, aki azt is elmondta, ha nincs nálunk semmilyen eszköz, körömmel is eltávolítható a kullancs, de a legjobb egy igazán hegyes csipesszel nekilátni. Felhívta a figyelmet arra, hogy az sem tragédia, ha a bőrünkben marad a szájszerv.
„Ha leszakítottuk a kullancs testét, akkor a kórokozónak már nincsen utánpótlása, tehát nem okoz veszélyt, legfeljebb egy helyi gyulladást, ugyanúgy, mint egy szálka”
– magyarázta a prazitológus.
Azt is megtudhattuk, hogyan terjednek el nálunk más földrészeken élő kullancsok, például a dinnyemag méretű Hyalomma vérszívó, ami külső-belső vérzéssel járó, 30 százalékos halálozási aránnyal bíró betegséget terjeszt:
Magyar járványmegelőző innováció
A parazitákban megvan a tulajdonság, hogy másik élőhelyen, másik gazdákban is túléljenek, ehhez nem kell mutáció. Így került át az új koronavírus denevérről emberre. A DAMA-protokoll lényege, hogy találjuk meg ezeket a kórokozókat, mielőtt ők találnának meg minket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például a madarászokkal karöltve vizsgálni kell, hogy a vándormadarak milyen kullancsokat hoznak be. Az eredmények veszélyét fel kell becsülni, majd monitorozni kell a kórokozókat, a megszerzett tudást pedig át kell ültetni a gyakorlatba.
