A kínai Vuhan egyik egzotikus állatpiacát, egy úgynevezett vizes piacot tartanak az új koronavírus-járvány kiinduló pontjának. De valóban ez az utcai vásár felelős a világszintű problémáinkért? Karácsonyi Dávid, az MTA tudományos munkatársa is járt már a vuhanihoz hasonló piacon. Ő maga úgy gondolja, komoly társadalmi okai vannak annak, hogy világjárvány alakult ki.
Korábban is fordult már elő, hogy állatról átterjedt emberre egy vírus - a fő kérdés Dávid szerint, hogy egy adott társadalom vagy egy-egy ország kormányzata hogyan kezeli a problémát.
„Igazából se a kínai kormányzat, se a helyi kormányzat nem volt a helyzet magaslatán, illetve a WHO, az ENSZ szakosított szervezete is, hogy úgy mondjam, egyfajta terepévé vált az amerikai-kínai geopolitikai vetélkedésnek, és hát, maguk a nemzetközi diplomáciai rendszerek is erodálódnak erősen – ez volt első lépésben az, ami segítette azt, hogy ez világjárvánnyá váljon”
- fejtette ki álláspontját az Egyenlítő - Home Office Ausztráliából jelentkező virtuális vendége.
A nedves piacokon nem csak húsokat árulnak!
A sztereotipizált nedves piacokkal Ázsia-szerte találkozhatunk: a nedves jelző nem arra utal, hogy kizárólag halpiacról van szó, ugyanis valójában mindenféle friss élelmiszert árusítanak. Ellentéte, a száraz piac nagyjából a mi bolhapiacunkat fedi le, azaz ott mindent megtalálunk, ami nem élelmiszer. „A helyi lakosságnak ez az egyetlenegy lehetősége, ahol a friss élelmiszereket be tudja szerezni” – magyarázza Dávid, aki nem gondolja, hogy reális lenne a piacok bezárását követelni. Ha mégis megvalósulna ez az intézkedés, az mindössze látszatmegoldás lenne. A járvány mögött húzódó tényezők ugyanis túlmutatnak a vuhani helyzeten, és mélyen a társadalmunkban gyökereznek.
„A társadalmi sebezhetőségek velünk élnek”
A különböző katasztrófaesemények során főként a társadalmi sebezhetőségnek van szerepe abban, hogy ki, mikor, hol, hogyan válik áldozattá. Országok, társadalmak között is van különbség, ezek mind más és más módon sebezhetők egy katasztrófa során. Dávid szerint az, hogy az idősek képezik a legveszélyeztetettebb csoportot a COVID-19 kapcsán, az csak részben vezethető vissza biológiai okokra. Sokan közülük rossz körülmények között, zsúfolt idősotthonokban élnek, ezáltal könnyebben megkapják a vírust – ezzel is magyarázható a magasabb halálozási rátájuk.
A beszélgetés végén az MTA tudományos munkatársa még több tényezőt ismertetett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírus-járvány világméretűvé nője ki magát. Ezután arról is beszélt, mit lehet tenni annak érdekében, hogy finomítsunk a társadalmi sebezhetőségeinken, illetve beszámolt arról, milyen most a helyzet Ausztráliában.
Karácsonyi Dávidal, az MTA tudományos munkatársával, egy, a témában készült hosszabb interjút ITT olvashatja.
Karácsonyi Dávidal, az MTA tudományos munkatársával, egy, a témában készült hosszabb interjút ITT olvashatja.
