Mihez kezdenek a drogfüggők, ha a járványidőszak alatt nem jutnak anyaghoz? Van-e esély arra, hogy most az is a kábítószerekhez nyúl, aki korábban sosem élt velük? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszolt meg Zacher Gábor toxikológus az Egyenlítő - Home Office hétfői adásában.
A magyarországi droghelyzet
Lehetetlen egzaktul meghatározni, hogy hányan használnak drogokat Magyarországon, de a szakemberek körülbelül 20 ezer kábítószerfüggővel számolnak. Nagyjából 50 százalékuk marihuánafüggő, illetve körülbelül 2-3 ezer problémás droghasználó lehet, aki elsősorban intravénás szereket fecskendez. Utóbbi függők nagy része Budapesten él, hiszen a toxikológus szavaival élve, itt sokkal egyszerűbb az „eltűnés”. A fennmaradó 7-8 ezer fő egyéb szerek rabságában él. Zacher Gábor úgy véli, „a magyar kábítószerproblémát azért jócskán felfújjuk”, ugyanis elmondása szerint a hazai kábítószerhelyzet, már ami a függőséget illeti, nem okoz olyan komoly társadalmi, egészségügyi és gazdasági gondokat, mint az alkoholtól, a szerencsejátéktól, a receptköteles altató- és nyugtatószerektől, illetve az online világtól való függőség.
Lehetséges, hogy többen a drogokhoz fordulnak?
Nem valószínű, hogy aki eddig nem volt drogfüggő, az pont a járvány miatt válik azzá. Sokan inkább az alkoholhoz és a nyugtatószerekhez nyúlnak. „Ma még elég volt két pohár, jövő héten már három pohár kell, utána egy egész üveg. Amíg elég volt este egy tabletta, most már 1,5-2 tabletta kell, szóval bele lehet csúszni egy ilyen szituációba” – magyarázta a toxikológus.
Drog helyett nyugtató és altató
Magyarországon a klasszikus kábítószerelőállítás nem jellemző, többnyire a külföldről, például Kínából érkezett hatóanyagok utómunkája zajlik hazánkban. A függők tehát exportra vannak utalva, ha pedig jelenleg nem jutnak szerhez, a gyógyszer feketepiachoz fordulnak nyugtató- és altatószerekért.
Segíthetnek-e a drogok a COVID-19 leküzdésében?
A szakember hangsúlyozta, a koronavírus kapcsán egyelőre nincsen szakmai útmutató a terápiás lehetőségekhez, de egy biztos, a megoldást a vakcina jelenti majd. Mindemellett nem tudhatjuk, hogy van-e olyan tudatmódosító szer, ami enyhít a betegség tünetein. Vegyük példának a morfiumot vagy a marihuánát: mindkettő tudatmódosító hatású, kábítószerként is jelen van, de gyógyításra is használják. Vagy ott van a varázsgomba, melynek hatóanyaga a pszilocibin, vagy a ketamin, vagyis a lónyugtató – ezeknek is van medicinális szerepe, nemcsak a sürgősségi ellátásban, hanem pszichiátriai kezelésekben is. Ez persze nem azt jelenti, hogy érdemes öngyógyításba fogni, a kísérletezgetés nem a mi dolgunk, hanem az orvosoké, gyógyszerészeké.
A Zacher Gáborral készült teljes beszélgetés itt visszanézhető: