1666-ban a nagy londoni tűzvészt követően írták le először a PTSD, azaz a poszttraumás stressz szindróma tüneteit. Mit tudunk ma, 2020-ban erről a tünetegyüttesről? 

Dr. Szigeti F. Judit elmondta, a pszichés jelenségek mind egy skálán képzelhetők el, elindulnak a tünetek és elérnek egy pontot, amikortól már olyan szintet öltenek, hogy klinikai zavarnak lehet őket nyilvánítani. Először akut stressz tünetek jelentkeznek, amik, ha egy hónapon túl is fennállnak, már egy megállapítható betegségről, a poszttraumás stressz zavarról beszélhetünk. Ehhez kell egy esemény is, ami feltételezésünk szerint kiváltotta a tünetegyüttest - fejtette ki a szakpszichológus. 

Van egy bizonyos mértékű stressz, és van egy bizonyos mértékű sebezhetőség, a kettő összjátékából alakul ki a betegség. Egy kevésbé sebezhető embernek nagy stressz kell ahhoz, hogy kialakuljon a PTSD. A gyerekeknél és a sebezhetőbb felnőtteknél viszont egy kis stressz is elég hozzá - magyarázta.

Milyen klasszikus tünetei lehetnek a PTSD-nek?

A tünetek kellemetlenek és nehezen viselhetők el, ezért a beteg igyekszik enyhíteni őket. A legegyszerűbb módszer az alkohol- vagy drogfogyasztás, ami csupán ideig-óráig segít. Aztán elindul egy ördögi kör, hiszen idővel egyre nagyobb dózisra van szükség a tünetek enyhítéséhez - így alakul ki a függőség. 

Nem mindenki lesz PTSD-s azok közül, akik nagy traumát élnek át, körülbelül a 40 százalékuknál jelentkezik a tünetegyüttes. Magától nem nagyon szűnik meg, kezeléssel viszont teljesen elmúlhat - zárta gondolatait dr. Szigeti F. Judit.