Túlfertőtlenítünk, keveset és rosszul alszunk, nem elég változatosan táplálkozunk és mozgásszegény életmódot élünk – többnyire ezzel irtjuk ki a bélflóránkat képző jó baktériumokat. De nemcsak a számuk, hanem a diverzitásuk is fontos! Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus szerint heti 30 féle zöldség és gyümölcs fogyasztásával állíthatjuk helyre az egyensúlyt.
A mikrobiom a velünk élő baktériumok összessége: összesen 2,5 kilogrammnyi van egy átlagos emberi testben, ezeknek 80 százaléka a vastagbélben él. Tévedést azt gondolni, hogy ezek kártékonyak, sőt!
„Az utolsó 150 évben a baktériumokról főleg úgy hallunk, hogy valami olyasmi, ami nagyon pici, nem látható, és küzdeni kell ellene. De főleg az utolsó évtizedben kiderült, hogy ennek a fele se igaz, és nagyon rá vagyunk szorulva a velünk együtt élő organizmusokra, például a baktériumokra is”
– mondta Dr. Schwab Richárd, és azt is elárulta: sokkal több jó baktérium van, csak egy-egy rossz baktérium sokkal jobban elhíresül. Az érelmeszesedéshez és a magas vérnyomáshoz hasonló civilizációs betegségek hátterében a baktériumflóra változása áll, amit nagyban befolyásol a túlfertőtlenítés is.
A diverzitás is fontos, nem csak a mennyiség!
A bennünk élő baktériumfajok száma fontosabb adat, mint a baktériumok számának összessége. Ha a diverzitás csökken, az betegségeket hoz magával. Amennyiben az immunrendszerünk mindig azonos baktériumokkal találkozik, támadást észlel, hisz alapvetően a sokszínűséghez szokott. Krónikus gyulladás alakul ki, nő a CRP gyulladásos érték.
„Ahogy ez változik a normál tartományon belül 0 és 5 között, az egyenes összefüggést mutat a szív- és érrendszeri és daganatos halálozással”
– mondta a gasztroenterológus.
Hol ronthatjuk el?
Egyrészt a túlfertőtlenítésnél, ugyanis ezt elsősorban a jó baktériumok sínylik meg. A másik probléma, hogy nem fordítunk elég időt az alvásra. Kiderült, hogy a bélbaktériumok rendkívül érzékenyek az alvásciklus megborulására. Továbbá a mozgást és a táplálkozást érintő hiányosságok is befolyásolják a bélflóránk egészségét. Dr. Schwab Richárd arról is beszélt, mi a probléma a drasztikus diétázással a baktériumok szempontjából. Kis lépesekkel érdemes előidézni a változást, hogy a szervezetünknek legyen ideje megszokni azt. Ha hirtelen térünk át egy új étrendre, sokkoljuk az immunrendszerünket, ennek eredményeképp pszichés és szervi zavarok is jelentkezhetnek.
Mennyi idő helyrehozni a bélflórát?
„Ha súlyos diverzitás csökkenés van, tehát adott esetben 80-90 százaléka a normálisan ott levő fajoknak elpusztul, akkor ez bizony akár egy évet is igénybe vehet, de az, hogy valaki tünetmentes legyen, és a korábbi puffadásos, hasmenéssel járó panaszai megszűnjenek, ahhoz általában 3-6 hónap biztosan elég.”
Fontos a diszbiózis, vagyis a baktériumok közötti egyensúly felbomlásának megszüntetése, de a fő cél a diverzitás helyreállítása.
„Mai tudásunk szerint egy körülbelül heti – írd és mondd – 30 féle zöldség és gyümölcs fogyasztásával érhető el.”
Többféle fajta almát, paradicsomot vegyünk, sőt az is fontos, hogy a piacon ne mindig ugyanattól az árustól vásároljunk, ugyanis minden termény nyomelem-összetétele különbözik. Ha valaki nem evett zöldségeket, gyümölcsöket korábban, kezdje azzal, hogy reggel és este megeszik egy fél répát és egy fél almát. Dr. Schwab Richárd szerint már ez is hatalmas lépés.
