Ismeretterjesztő
Zábori Balázs: „Tulajdonképpen tökéletes mását találtuk meg a Földnek”
2020.04.28. I 00:44
Zábori Balázs űrkutatással foglalkozó, szakértő fizikus a Kepler-1649c névre keresztelt exobolygóról, illetve a felfedezése kapcsán felmerülő temérdek kérdésről beszélgetett Rideg Ricsivel az Egyenlítő – Home Office legújabb adásában.
Mik azok az exobolygók?
Olyan bolygók, amik a Naprendszerünkön kívül találhatók. A kutatásuk a technológia fejlődésével az elmúlt 10 évben pörgött fel igazán. Nehéz őket észrevenni, mert nagyon távol vannak tőlünk, és nem bocsátanak ki fényt. Trükkös módszerekkel azonban felfedezhetőek, ilyen például az átfedéses módszer:
Olyan bolygók, amik a Naprendszerünkön kívül találhatók. A kutatásuk a technológia fejlődésével az elmúlt 10 évben pörgött fel igazán. Nehéz őket észrevenni, mert nagyon távol vannak tőlünk, és nem bocsátanak ki fényt. Trükkös módszerekkel azonban felfedezhetőek, ilyen például az átfedéses módszer:
„Ha figyelünk egy csillagot és annak a csillagnak a fénye periodikusan, ugyanolyan mértékben elhalványul, akkor feltételezhetjük, hogy a látóirányunkba eső síkban valami kitakarja annak a csillagnak a fényét egy picit, hát mi más lehetne, mint egy bolygó” – magyarázta Balázs.
Kepler-1649c: „Tulajdonképpen tökéletes mását találtuk meg a Földnek”
A NASA Kepler-űrtávcsövének adatait újra elemezve találták meg a földméretű, tőlünk 300 fényévnyire lévő exobolygót, ami a Kepler-1649c nevet kapta. Az, hogy milyen alakú a bolygó, egyelőre bizonytalan, de a mérete, és hogy milyen zónában kering a csillagjához képest, viszonylag pontos tényként kezelhető. Ennek a csillagnak az adatait egyszer már elvetették a kutatók, most viszont egy másodlagos elemzés feltárta, hogy ez hiba volt. Az összes eddig talált exobolygó közül a Kepler-1649c hasonlít leginkább a Földre. Csupán 6 százalékkal nagyobb a bolygónknál, és adottak a folyékony víz feltételei. A központi csillaga viszont ötször kisebb, mint a mi Napunk, és jóval közelebb is kering a csillagához.
Zábori Balázs arról is beszélt, milyen alapvető kérdéseket vet fel az exobolygók kutatása, illetve mik a következő lépések a feltérképezésükhöz. Ezután Rideg Ricsi arra is rákérdezett, ha létezik rajtunk kívül más intelligens civilizáció, mennyi az esély arra, hogy kommunikáljunk velük, és ez a mostani tudásunk szerint hogyan működne:
