A Föld órája 2007-ben indult, és eredetileg 60 percig tartó sötétséggel szerette volna felhívni a figyelmet az éghajlat-változásra. Mára ez lett a világ legnagyobb önkéntes kezdeményezése. 2019-ben már 188 ország, 2,5 milliárd ember és több, mint 7 ezer település kapcsolta le fényeit egy egész órára. Idén március 28-án rendezték meg az eseményt, a koronavírus-járvány miatt kizárólag az online térben.

Mi a különbség a Föld órája és a Föld napja között?

Mindkettő környezetvédelmi jeles nap, olyan zöld események, amiken valamilyen környezetvédelmi problémáról emlékezünk meg - kezdte Sipos Katalin. A Föld órája március utolsó szombatja, ennek célja a lekapcsolás, az erőforrásokkal való takarékoskodás. A Föld napja pedig inkább a bolygó állapotáról szól. 

A két jeles nap kapcsolódik egymáshoz, de az üzenetük középpontjában más áll. Föld órája kifejezetten az energiafogyasztásról szól. Szimbolikus, ahogy lekapcsoljuk a fényeket, de ez ugyanúgy vonatkozik a vízre és minden más energiaforrásunk használatára is. 

A fogyasztói szokásoknak ugyanis visszaható ereje van: 

Ma már a lakosság 36%-a gondolja úgy, hogy cselekedni kell, hisz személyes felelősségünk is van a környezet ügyében. Sokan már energiatakarékos izzókat, gépeket vásárolnak, tudatosan figyelnek az élelmiszer-pazarlásra, és törekednek a hulladékmentes életmódra. 

A nyitottság, hogy megoldást kell találni a környezetvédelmi problémákra, még erősebb, mint eddig. A Föld óráját idén már 190 ország tartotta meg. A program rugalmas, Afrikában fát szoktak ültetni, Görögországban pedig szénerőmű létesítése ellen tiltakoztak petícióval.

Ha a hurráoptimizmusnak nincs is, de bizakodásnak van helye, hiszen az utolsó 1-1,5 évben a médiában, a közbeszédben, és az emberek hétköznapi beszélgetéseiben is egyre többször esik szó a környezetvédelemről.