Ismeretterjesztő
Egy New Yorkban dolgozó magyar orvos a koronavírusról: „Az ellátás a szűk keresztmetszet”
2020.04.27. I 21:20
Dr. Varjú Imre New Yorkból jelentkezett be az Egyenlítő – Home Office műsorába, hogy elmesélje, mi a helyzet jelenleg a Nagy Almában. Az egészségkommunikációval foglalkozó kutatóorvos szerint egyre többen értik, hogy mi a feladatunk, de egy fontos információ még mindig hiányzik a kommunikációból.
„Most New York csöndben van” – állapította meg Imre. Soha nem volt ennyire kevés ember az utcákon, egyre többen viselnek maszkot. „Volt itt egy átfutási idő, de most már azt gondolom, hogy az emberek jóval nagyobb része érti, hogy mit kell tenni” – kezdte monológját, majd hozzátette, az még nem jött át rendesen a kommunikációban, miért is nem szabad, hogy elhagyjuk az otthonunkat.
„Az én viselkedésem az egy rendszerszintű problémához járul hozzá”
„Az én viselkedésem az egy rendszerszintű problémához járul hozzá”
Az emberek először mindig azt mérik fel, hogy saját maguk számára mekkora rizikóval jár egy adott betegség. A többség a COVID-19 kapcsán a nagyjából 1 százalékosnak hirdetett halálozási arány alapján ítéli meg a kockázatot. Az idősek esetében azonban ez a szám nem egy százalék, hanem jóval nagyobb. De nem csak az idősek élete forog kockán a jelenlegi helyzetben, a probléma sokkal összetettebb. Ahhoz, hogy megértsük a helyzet súlyosságát, szem előtt kell tartanunk a hospitalizációs rátát, magyarul azt, hogy mekkora eséllyel kerül valaki kórházi ágyra ezzel a betegséggel. Amíg 100-ból egy ember hal meg a betegségben, 100-ból Kínában 20, az USA-ban 13 fő kerül kórházba.
„Ha ezt a számot nézzük, sokkal hamarabb belátjuk, hogy mekkora a baj. Mert abban a pillanatban, hogy megtelnek a kórházi ágyak, onnantól kezdve nincs értelme az eredeti halálozási arányokról beszélni, hiszen az összes halálozási arány meg fog változni. Az ellátás a szűk keresztmetszet. Akármilyen betegséghez hasonlítjuk a jelenlegi vírust, a halálozási számokat minden rendszerben úgy értelmezzük, hogy egy működő egészségügyi ellátási rendszerben mekkora halálozást okoz egy adott betegség. Abban a pillanatban, hogy kiiktatjuk a kapacitást, teljes mértékben betöltjük, és nincs több fogadókészség egy adott egészségügyi intézményben, ott olyan betegségeknek is meg fog nőni a halálozása, amelyeknek normálisan nem kellene magas halálozáshoz vezetniük. Ez az, amit nagyon nehéz megérteni, hogy az én viselkedésem az egy rendszerszintű problémához járul hozzá, és ez nem csak az időseket fogja érinteni, és ez nem lesz már szelektív”
- fejtette ki a problémát Imre.
A vele készült teljes beszélgetés itt nézhető vissza:
A kutatóorvos többek között arra is kitért, hogy sok szakember és laikus az influenzával méri össze az új koronavírus okozta megbetegedést, a kettő azonban össze sem hasonlítható.
3 érv amellett, hogy miért nem szerencsés összehasonlítani a COVID-19-et az influenzával
3 érv amellett, hogy miért nem szerencsés összehasonlítani a COVID-19-et az influenzával
1. Az influenza halálozási aránya nagyjából 0,1 százalék – 1000-ből egy ember hal bele egy szezonban átlagosan, az új koronavírus esetében jelenleg a szám tízszer ekkora, vagyis 1 százalék.
2. Az influenzavírusnak kisebb a fertőzőképessége.
3. Míg influenzás esetekben átlagosan 100-ból 1 ember kerül kórházba, a COVID-19 miatt 100-ból 13-20 ember szorul kórházi ellátásra.
