1986. április 26-án a mai Ukrajnához tartozó Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben ment végbe a világtörténelem legnagyobb és legeltitkoltabb nukleáris balesete. Idén április elején pedig lángra kaptak a környék nukleárisan szennyezett erdői. Az erdőtüzek ugyan nem ritkák a térségben, de az elmúlt 34 évben nem fordult elő, hogy több tízezer hektár terület leégett volna. Felmerül a kérdés, hogy ennek hatására kell-e tartanunk újabb katasztrófától. Az Egyenlítő - Home Office műsorában Perger András, a Greenpeace klíma- és energia kampány-felelőse tájékoztatott minket a lehetséges veszélyekről.
Két tűz között
Két nagyobb tűz ég a térségben, az egyik nyugati irányban 40 kilométerre, a másik olyan 1,5-2 kilométerre lángol a volt atomerőmű területétől, és meg is közelítette azt. Az utóbbi kapcsán merült fel a kérdés, hogy a lángok veszélyt jelenthetnek-e az erőmű hulladéktárolóira.
Több tízezer lángoló hektár
Két nagyobb tűz ég a térségben, az egyik nyugati irányban 40 kilométerre, a másik olyan 1,5-2 kilométerre lángol a volt atomerőmű területétől, és meg is közelítette azt. Az utóbbi kapcsán merült fel a kérdés, hogy a lángok veszélyt jelenthetnek-e az erőmű hulladéktárolóira.
Több tízezer lángoló hektár
„Az első tűz, ami a nagyobb egyébként, nagyjából a zóna határán keletkezett, és végül olyan 30-40 ezer hektár közötti területet pusztított el a tűz a műholdfelvételek tanúsága szerint, de ennek a területnek a fele kívül esett a zónán”
– tájékoztatott Perger András. A másik tűz 12-13 ezer hektárnyi területű, és sikerült 1,5 kilométerre megközelítenie az atomerőművet.
Néhány nyugtató tényező
Egyrészt az atomerővel kapcsolatos óvintézkedéseknek le kell fedniük a természeti katasztrófák eshetőségét is. Másrészt magát a létesítményt közvetlenül nem erdő veszi körbe, a veszélyes anyagokat tároló épületek messze vannak azoktól a pontoktól, amiket érinteni tud a tűz.
A vörös erdő nem ég
Az egykori, hírhedt vörös erdő területét nem érinti a tűz. Itt anno a radioaktív anyagok hatására vörös színűek lettek a fák, később le is dózerolták őket. Az viszont probléma, hogy a tiltott zónában is pusztít a tűz, ugyanis a radioaktív anyagok bekerülhetnek a légkörbe, a szél a füstöt és a hamut pedig messzire viheti, így távolabbi területek is veszélybe kerülhetnek. Az erdőtűz közelében jelentős, tíz-tizenhatszoros sugárzásnövekedést mértek. Ezeken a területeken nem jó sokáig tartózkodni, de a sugárzásmennyiség nem haladja meg azt a szintet, mint amikor hosszabb repülőútra indulunk.
Nem transzparens a kommunikáció
A szakértő ismertette, hogy a jelenlegi állás szerint mit tudunk a tüzek keletkezéséről, illetve azt is említette, hogy az ukrán hatóságok elmondásaiból nehéz tájékozódni. A helyi hatóságok információit orosz kollégák méréseivel összevetve ezerszeres nagyságrendi eltérés mutatkozott meg. Azt mondták, 20-30 hektáron ég az erő, miközben valójában 30-40 ezer hektár is leéghetett:
Kell-e tartanunk attól, hogy minket is érinthet a probléma?
András szerint nem kell tartanunk a sugárzásveszély növekedésétől hazánkban. „Alapvetően én nem gondolom, hogy ez Magyarországon kimutatható lenne, és ha igen, akkor ez bármiféle formában veszélyeztethetné a magyar lakosságot” – mondta a szakértő.
