Dr. Pirger Zsolt az Adaptációs Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője és csapata szezonálisan vizsgálja a Balaton vizének összetételét. Annak idején 137 hatóanyag monitorozását tűzték ki célul gyógyszergyári és gyógyszertári eladási adatok alapján, ezek közül 71-et szinte állandó jelleggel ki tudnak mutatni a tó vízéből, ilyen például az antiepileptikumok közé tartozó karbamazepin és a lamotrigin, az opioid fájdalomcsillapítók közé sorolható tramadol, és a különböző fogamzásgátló hormonszármazékok. A szakértő az Egyenlítő - Home Office adásában mesélt részletesen a vizsgálataikról.
Hogy kerülnek a hatóanyagok a Balatonba?
„A háromlépcsős szennyvíz-tisztítási technológiák ma még nem tartanak ott, hogy ezeket az új szintetikus hatóanyagokat teljes egészében képesek legyenek eltávolítani, ebből kifolyólag ezeknek a hatóanyagoknak - hatóanyag típustól függően - akár 60 százaléka is a tisztított szennyvízzel visszajut a folyókba, tavakba”
– mondta Zsolt.
A másik probléma a humán tényező, ugyanis sajnos sokan a Balatonban végzik el a szükségleteiket. A nyári melegben akár 1 millió turista is tartózkodhat a tóban és környékén a KHS adatai alapján, gondoljuk csak bele, mi történhet, ha a fürdőzők nagy része toalettnek használja a Balatont!
A hatóanyagok ránk nem veszélyesek, de a vízi ökoszisztémára igen
A hatóanyagok ránk nem veszélyesek, de a vízi ökoszisztémára igen
Zsolt tisztázta, hogy ránk nem lehetnek és nincsenek is hatással ezek a hatóanyagok fürdőzéskor. Egy embernek ezer liter tóvizet kellene meginnia ahhoz, hogy befolyásolják a reagensek az élettani működését. A vízi ökoszisztémára viszont van hatásuk, hiszen e téren hosszú távú, krónikus kontaminációról beszélhetünk. Zsolt és kutatócsapata azt vizsgálja, hogy a humán eredetű gyógyszer-hatóanyagok, hogyan hatnak a vízi szervezetek viselkedési mintázatára, és hogyan változnak meg azok az élettani, idegrendszeri folyamatok, amelyek ezeket a viselkedési mintázatokat kialakítják. Az egyik kedvenc modell állatuk a nagy mocsári csiga, ugyanis az intézetük Kísérletes Állattani Osztályának kutatói évtizedes tapasztalattal rendelkeznek vele kapcsolatban. Nagy vízibolhával is dolgoznak, ami ugyan nem él a Balaton vizében, de más kutatók sok hasonló vizsgálatot végeztek ezzel az állattal, így Zsolték össze tudják vetni a saját eredményeiket a korábbi értékekkel.
Hogyan hatnak a nagy mocsári csigára a fogamzásgátló hatóanyagok?
Hogyan hatnak a nagy mocsári csigára a fogamzásgátló hatóanyagok?
A csigáknál a szintetikus fogamzásgátló anyagok fokozhatják az embriók szívműködését, mozgási és táplálkozási aktivitását, ugyanis ezek a reagensek stimulálják az energia-háztartásukat. A kifejlett állatoknál csökken az ivarsejtek száma, női vonalon viszont növekszik a lerakott peték száma. Hosszú távon egy adott populáció eltűnéséhez is vezethetnek ezek a változások.
Zsolt arról is beszélt, mi az oka annak, hogy hatással vannak az említett állatokra a vizsgált hatóanyagok, illetve azt is tisztázta, miért lenne hatalmas probléma, ha a nagy mocsári csiga eltűnne a Balatonból:
Mit lehet tenni a tisztább vízért?
A probléma megoldásához egy szintre kell érnie a szennyvíztisztítási technológiának a biotechnológia szintjével, hogy eredményesebben ki tudjuk szűrni a vízből a gyógyszerhatóanyagokat. A gyógyszerhasználati kultúrának is változnia kell, nem szabad lejárt, felesleges gyógyszereket felhalmoznunk, és a szedés kapcsán is pontosabban kell követnünk az orvosok és a gyógyszerészek utasításait.
A probléma megoldásához egy szintre kell érnie a szennyvíztisztítási technológiának a biotechnológia szintjével, hogy eredményesebben ki tudjuk szűrni a vízből a gyógyszerhatóanyagokat. A gyógyszerhasználati kultúrának is változnia kell, nem szabad lejárt, felesleges gyógyszereket felhalmoznunk, és a szedés kapcsán is pontosabban kell követnünk az orvosok és a gyógyszerészek utasításait.
