A milleneumi generáció közel 15%-a hagyta maga mögött a húst a járvány terjedésével. A „vegán” kifejezés pedig megelőzte a „vegetáriánus” szót a Google trend-toplistáján. Az Egyesült Királyságban végzett kutatás szerint a növényi alapú ételek forgalma 300%-kal növekedett az elmúlt két hónapban, az USA-ban pedig 600%-kal növekedett az önmagukat vegánnak vallók száma. 

 

A WHO – az Egészségügyi Világszervezet – publikációi szerint a mögöttünk álló évtized járványainak 70%-a, a madárinfluenzától a kergemarhakóron át az eboláig és még tovább, előbb az állatokat támadta meg, így terjedhetett tovább emberekre. Bár a zoonótikus betegségek terjedése nem kizárólag az állati alapanyagok fogyasztásával áll párhuzamban, Kínában, ahonnan a COVID-19 járvány pusztító útjára indult, határozottan kevesebb hús fogy, mint korábban.  

 

Az utóbbi hetekben egyre több értekezés lát napvilágot azzal kapcsolatban, hogy az állatok terjesztette betegségek mellett más miatt is okolható a nagyüzemi állattartás az emberiség jelenlegi helyzetéért: az elfogyasztott állatok antibiotikum rezisztenssé teszik az embereket – és bár a teória egyelőre nélkülözi a tudományos kutatásokat, tény, hogy 2000 óta megtriplázódott az antibiotikumoknak ellenálló betegségek száma a nagyüzemi farmgazdálkodásban nevelt állatokat illetően. 

 

Mindez – a statisztikák alapján úgy fest – elég ahhoz, hogy a bolygónk lakossága egyre elkötelezettebbé váljon a növényi alapú étkezés iránt, talán a „ jobb félni, mint megijedni” alapon. A vegánokat és a veganizmust gyakran éri az a vád, hogy meg szeretnék téríteni a világot az állatvédelem, a globális felmelegedés és a környezetvédelem jegyében, ám az utóbbi néhány hónapban a „fényevőzés” mintha alábbhagyott volna, és a legnevesebb gasztro publikációk és egészségügyi szaklapok is „plant based” fogásokat mutatnak be, megdöntve a feltételezést, hogy a vegánok salátaleveleken tengődnek.

Bár a veganizmus eszméje szigorúan az állatvédelemről szól - az állatok használatának visszaszorításáról, melynek legfeljebb hozadéka lehet - megfelelően összeállított, tudatos és színes növényi alapú étrend mellett -, az immunrendszerünk megerősödése, a tisztán „plant based” alapanyagok egyre gyorsabban fogynak a boltok polcairól. De nem csak az élelmiszereket illetően történik nagy változás a világunkban, és Magyarországon egyaránt: népszerűbbek lettek az állatkísérletmentes kozmetikumok, és a bőrt, gyapjút, selymet vegán-barát opciókkal kiváltó divatipari kínálat is, nem beszélve az állatok szereplésével népszerűsített cirkuszok, vadasparkok, és delfináriumok tudatos bojkottjáról. 

És mi a helyzet Magyarországon? Megkerestem a Prove csapatát, a Veganuár kihívás mögött álló aktivistákat, akik a VeganStart projektet megálmodták, hogy megkérdezzem, a friss regisztrációk a vegán életmódra váltásra mutatnak-e változást a korábbi számokhoz képest.  

 

Kiderült, rekord számú regisztráció érkezett az elmúlt két hónap során, és a több mint 10 000 újonnan csatlakozó tag elsődleges indíttatása – az online kérdőív adatai szerint - az egészségmegőrzés volt, majd ezt követte az állatvédelem és a bolygó védelme. Érdekesség, hogy a korábban vegetáriánus étrendet követők is népes táborral képviseltették magukat, hiszen a résztvevők 28,3%-át tették ki. Emellett a korábban meghirdetett Veganuár mozgalmat értékelők 51,1%-a állította: teljes mértékben növényi alapú étrendre vált a jövőben. 

 

A vegán életmódba illeszthető étrend valóban segíti az egészség megőrzését a járvány idején? Ez nyilván függ attól is, ki hogyan állítja össze az étrendjét. Az azonban bizonyos, hogy a kérdőívet kitöltők közül 800-an fontos, és pozitív egészségügyi változásokról számoltak be: mint normalizálódott vércukorszint, emésztési és bőrproblémák, és alvászavarok javulása - ez pedig különösen fontos most, amikor a világjárvány kapcsán a szokásosnál tudatosabban kell figyelnünk rá, hogy sok vitaminnal, hasznos ásványi anyaggal eddzük az immunrendszerünket.  

 

És bár továbbra is igaz, hogy a növényevés önmagában még nem kínál megoldásokat sem az egészségügyi, sem az ökológiai katasztrófákra –a tudatos és egészséges életmódot a vásárlói szokások alapján egyre többen kötik össze a növényi alapú étkezéssel.


Steiner Kristóf írása 

Fotók: Salamon Sára