Bordós Gábor, a Wessling Hungary KFT projektvezetője az Egyenlítő - Home Office adásában számolt be arról, hogyan mérik a mikroműanyagokat folyóinkban. A szakértő elmondta, a mérési adatok azért különbözhetnek, mert mindenki másképp kezdett neki a kutatásnak, és más mértékeket használ. A cél most az egységesítés, ami után már más országok adataival is összemérhető lesz folyóink mikroműanyag-szennyezettsége.
A Tiszát és mellékfolyóit, valamint a Dunát és mellékfolyóit is mérik, hogy mennyire szennyezettek mikroműanyaggal. Bordós Gáborék ezen adatok szerint mérnek: egy részecske egy köbméterben, a mikroműanyag esetén az 5 mm-nél kisebb részecskéket értjük.
Míg az Ipolynál 2 részecske/köbméter, addig Budapest felett és alatt 50 részecske/köbméter a szennyezettség.
Ezek az adatok egyszeri mérések eredményei. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy azért lehetnek eltérő eredmények, hiszen mindenki más mértékegységgel dolgozik. Már nemzetközi szinten is felmerült az igény arra, hogy kezdjenek el szabványokat kidolgozni a mintavételekre és a mérésekre.
Bordós Gábor kiemelte, óvatosan kell kezelni azokat az állításokat, miszerint 2050-re több lesz a mikroműanyag, mint a halivadék a folyóinkban.
A projektvezető ismertette, hogyan zajlik a mérési folyamat, és elmondta azt is, mit okoznak azok a műanyagok, amik már kikerültek:
Bordós Gábor elmondta azt is, hogy a mikroműanyagokat elsődlegesként és másodlagosként csoportosítják. Elsődleges, amit eleve ilyen kis méretűre gyártanak, másodlagos pedig az, ami a környezetbe nagyobb formában kikerülve elaprózódik.
A hangsúlyt a megelőzésre kell fektetnünk, mert amik már kikerültek a környezetbe, azokat nagyon nehéz, szinte lehetetlen eltávolítani. Csökkentsük az egyszer használatos műanyagok használatát! - javasolta Bordós Gábor.
