Ismeretterjesztő
Városban vagy falun vészelhetünk át könnyebben egy világjárványt?
2020.04.15. I 18:00
Manapság az emberek 50%-a városban él, ami egy rémisztő adat, főleg, ha belegondolunk, milyen a helyzet a sűrűn lakott indiai Mumbai városában. Az emberek a jobb élet és a több munkalehetőség reményében költöznek a kisebb településekről a városokba. Ha a magyar adatokat nézzük, a legalacsonyabb várható élettartam a tanyákra, a kis falvakra és Budapest egyes részeire jellemző. A legmagasabb pedig a nagyobb, de nem Budapest méretű városokra vonatkozik - erről már prof. Németh Erzsébet számolt be az Egyenlítő - Home Office adásában.
A nagyobb, fejlettebb városok felé özönlenek az emberek, ez nap mint nap látszik, következményeit pedig napjainkban érezzük – magyarázta prof. Németh Erzsébet.
A lakosság kb. 50%-a él már városban. Ez nagyon félelmetes szám, ha azt nézzük, hogy az emberek úgy élik le az életüket, hogy nem látnak közvetlen környezetükben zöld területeket, bádogvárosok alakulnak ki, amik közül kimagaslanak a felhőkarcolók, és ha ki akarunk jutni a reptérre, órákig ülünk a dugóban. Ezeket látva és tapasztalva igenis félelmetes a helyzet. Nem is beszélve a városok ökológiai lábnyomáról...
A jobb élet és a több munka lehetősége motivál egyre több embert arra, hogy a kis településekről beköltözzenek a városokba. A szociálpszichológus egy érdekes kutatásról is beszámolt, ami Magyarországot illeti:
- a várható élettartam a tanyákon, kicsi falvakban és Budapest egyes részein a legalacsonyabb
- a nagyobb, de nem Budapest méretű városokban pedig a legmagasabb - ennek oka, hogy itt a legjobb az életminőség, van elég lehetőség életre, munkára, szórakozásra és szociális életre is
Hol jobb lenni világjárvány idején?
Az egyén akkor van biztonságban, ha minél kisebb sűrűségű helyen van, az erdő szélén, kis faluban, ahol nincs sok ember. A közösség szempontjából ez viszont nem jó, mert úgy lehet elterjeszteni széles körben a járványt, hogy a városiak lemennek vidékre. Ebből a helyzetből most rengeteget lehet tanulni, többek között azt is, hogy nem kellene ennyit utaznunk és fogyasztanunk.
A lakosság kb. 50%-a él már városban. Ez nagyon félelmetes szám, ha azt nézzük, hogy az emberek úgy élik le az életüket, hogy nem látnak közvetlen környezetükben zöld területeket, bádogvárosok alakulnak ki, amik közül kimagaslanak a felhőkarcolók, és ha ki akarunk jutni a reptérre, órákig ülünk a dugóban. Ezeket látva és tapasztalva igenis félelmetes a helyzet. Nem is beszélve a városok ökológiai lábnyomáról...
A jobb élet és a több munka lehetősége motivál egyre több embert arra, hogy a kis településekről beköltözzenek a városokba. A szociálpszichológus egy érdekes kutatásról is beszámolt, ami Magyarországot illeti:
- a várható élettartam a tanyákon, kicsi falvakban és Budapest egyes részein a legalacsonyabb
- a nagyobb, de nem Budapest méretű városokban pedig a legmagasabb - ennek oka, hogy itt a legjobb az életminőség, van elég lehetőség életre, munkára, szórakozásra és szociális életre is
Hol jobb lenni világjárvány idején?
Az egyén akkor van biztonságban, ha minél kisebb sűrűségű helyen van, az erdő szélén, kis faluban, ahol nincs sok ember. A közösség szempontjából ez viszont nem jó, mert úgy lehet elterjeszteni széles körben a járványt, hogy a városiak lemennek vidékre. Ebből a helyzetből most rengeteget lehet tanulni, többek között azt is, hogy nem kellene ennyit utaznunk és fogyasztanunk.
Az emberi lélek mindig többet és többet akar, a reklámoknak, a fogyasztási impulzusoknak hihetetlenül ki vagyunk szolgáltatva. Ha nem lépünk fel ez ellen társadalmi szinten, akkor visszarendeződés várható. Ugyanakkor a koronavírus-járvány egy óriási sokk, amiből rengeteget tanulhatunk. A megszerzett tapasztalatokat pedig akkor is használhatjuk majd, amikor ennek az egész helyzetnek már nem érezzük a közvetlen hatását - tette hozzá.
