Jövőre halasztották az ENSZ idén novemberre, Glasgow-ba tervezett 26. klíma-csúcsértekezletét a koronavírus-járvány miatt. A csúsztatás okairól, és a járvány klímára gyakorolt hatásairól Bárány Róbert műsorvezető Kőrösi Csabával, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság igazgatójával beszélgetett az Egyenlítő – Home Office húsvét hétfői adásában.
Ezért tették át jövőre a klímakonferenciát
Kőrösi Csaba szerint szükségszerű a döntés, ugyanis rengeteg előkészületi folyamat félbeszakadt. A járványügyi helyzettől eltekintve felkészületlenül odahívni 30 ezer embert a rendezvényre mindenképp nagy károkat okozna. Másrészt fontos kérdések maradtak nyitva, amik megválaszolásához jelenleg komoly háttérmunka zajlik. Újra kell vizsgálni a klímafinanszírozást a koronavírus-járvány okozta helyzetet méregelve. Másrészt egyelőre úgy tűnik, hogy az USA, Brazília és Kína más irányba halad, mint a többi tag. Ez azért problémás, mert a top 5 szennyező ország közé tartoznak.
„Ráadásul ezek véleményvezért országok. Ha csak a saját kibocsátásukat nézzük, akkor ez a három ország majdnem a világ kibocsátásának a felét, 46-47 százalékát adja, de nagyon figyelnek rájuk olyan nagy kibocsátok is, mint India, Oroszország, Szaúd-Arábia, az olajtermelők”
– tette hozzá Csaba, aki úgy látja, ha ezek az országok nem együttműködőek, Glasgow sikertelenségre van ítélve.
A COVID-19 hatása a klímára
A gazdaság lelassulásával, az energiafogyasztás visszaesésével, a közlekedés visszaszorulásával a világon a kibocsátások csökkennek. Kínában az első hónapban 18% százalékkal mérséklődtek a kibocsátások. A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy EZ MÉG NEM JELENTI AZT, HOGY MEGOLDOTTUK A KLÍMAVÁLTOZÁS PROBLÉMÁJÁT! A megoldást a gazdasági struktúra-átalakulás jelentené, erről egyelőre szó sincs. Az igazgató számadatokkal is alátámasztotta, hogy mekkora szükség van a megfelelő intézkedésekre és az összefogásra:
„A koronavírus válság okozta gazdasági zsugorodás nem tudja meghozni az eredményt. Ha át tudjuk alakítani a gazdaságot, ha modernizálni tudjuk, ha az energetikai rendszereinket szén-dioxid-mentessé tudjuk tenni, ha a közlekedésünket zöldíteni tudjuk, ha az energiahatékonyságunkat legalább 30-40 százalékkal emeljük, akkor van esélyünk abba az irányba elmenni, ami szükséges”
– foglalta össze Csaba, aki arról is beszélt, hogy milyen intézkedéseknek kellene szerepelnie a gazdasági mentőcsomagokban.
