A veszélyhelyzet kihirdetésével különleges jogrend lépett életbe - számolt be róla Dr. Klenancz Miklós. Az ügyvéd az Egyenlítő - Home Office adásában elmagyarázta, milyen tényállásokkal bővült a Büntető Törvénykönyv a járvánnyal kapcsolatban.
A Büntető Törvénykönyv elve tartalmazott tényállásokat a járvánnyal kapcsolatban, amik bővültek az elmúlt napokban. Dr. Klenancz Miklós kiemelte, megkülönböztethetünk kifejezetten olyan bűncselekményeket, amik a járványügyi intézkedéssel kapcsolatosak.
Kiemelt figyelmet kap ebben az időszakban is a testi sértés, ebbe a kategóriába sorolandó az egészségromlás okozása is.
Kiemelt figyelmet kap ebben az időszakban is a testi sértés, ebbe a kategóriába sorolandó az egészségromlás okozása is.
Ha valaki szándékosan ráköhög vagy rátüsszent egy másik emberre, az büntetőjogi következményeket von maga után.
A büntetőjog csak az akaratlagos tetteket bünteti. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, ki tud szándékosan tüsszenteni?
Ha észleljük magunkon a tüneteket, és mégis emberek közé megyünk, ott már akaratlagosnak számít a tüsszentés és büntethetővé válunk
- magyarázta az ügyvéd, majd hozzátette:
ha szándékosan tüsszentünk le valakit, akkor a testi sértés kísérlete ugyanúgy büntetendő, mint a véghez vitt testi sértés.
A büntetőeljárásban azonban mindent bizonyítani kell, így azt is, hogy az áldozat az elkövetőtől kapta el a betegséget. De mivel a kísérlet is büntetendő, ez azt jelenti, hogy az eredménynek nem kell bizonyítható módon kapcsolódnia az elkövetőhöz.
A rémhírek terjesztése is megugrott az elmúlt napokban. Ha a védekezés akadályozásával kapcsolatos a rémhír, büntetendő különleges jogrend idején. A veszélyhelyzet kihirdetésével különleges jogrend lépett érvénybe. A különleges jogrendbe tartozik a veszélyhelyzet is, amit a kormány kihirdetett - magyarázta Dr. Klenancz Miklós.
