A szakember megerősítette, a bölcsességfog elég gyakran okoz problémákat, legtöbbször nem is bújik ki, vagy csak félig. Ennek oka, hogy az evolúciós folyamat során kisebb lett az állkapcsunk, így nincs elég hely ahhoz, hogy kibújjon. Szerencsére nagy esély van rá, hogy pár évtized vagy évszázad múlva el is tűnik az életünkből.

Tények a bölcsességfogról

- Változó, hogy mikor kezd kibújni, általában 18 és 25 éves kor között, de ez bekövetkezhet sokkal később, akár 30-40-50 éves korban is.

- Előfordulhat, hogy nincs fogcsíra, így bölcsesség fog sem lesz belőle.

- Van olyan is, hogy valakinek csak egy bölcsességfoga nő.

- Lehet, hogy soha életünkben nem tör elő a bölcsességfogunk, még akkor se, ha ott lapul az állkapcsunkban.

- Úgy is okozhat gondokat, ha az állkapcsunkban marad: körül veheti az ideget, vagy nyomhatja a hetes rágófogunkat. Utóbbi fogtorlódást okozhat, ami nem csak esztétikai probléma: a tisztíthatatlan felületek fogromláshoz vezetnek.

- Ha sikerül kibújnia a bölcsességfognak, úgy is okozhat torlódást.

Általában feleslegesek a bölcsességfogak, de a fogorvos felhívja rá a figyelmünket, hogy foghiány esetén időben kezelve fogszabályzóval előrébb hozhatóak, ilyen esetben érdemes megtartani őket, feltéve, hogy egészségesek. Ha mégis szükség van az eltávolításra, foghúzás vagy szájsebészeti műtét vár ránk attól függően, hogy kibújt-e már a problémás fog.

Ha a járvány alatt durranna be a bölcsességfog

Ágnes szerint sokan járnak rendszeres ellenőrzésre, de még van mit tanulnunk a szájhigiéniáról. Úgy gondolja a fogorvosoknak és a dentálhigiénikusoknak hatalmas szerepe van a prevencióban a tájékoztatás szintjén. Azoknak, akik a járvány időszaka alatt éreznek fájdalmat, azt javasolja, mindenképp hívják fel a fogorvosaikat, akik vagy maguk látják el őket, vagy javasolnak egy másik szakembert. Elképzelhető, hogy egy szükséges műtétre csak a járvány végeztével kerülhet sor, de antibiotikumos kezeléssel addig is lehúzható a gyulladás.